Félmúlt - A NŐK ÉVSZÁZADA

Elindult a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

2021. április 6-án indult Félmúlt címmel a XX. Század Intézet új, havonta jelentkező beszélgetéssorozata. Az első néhány adásban egy-egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adja majd a beszélgetések kiindulópontját. A nők évszázada címet viselő első adás a Mrs. America című, 2020-ban bemutatott sorozat köré szerveződött, a beszélgetőpartnerek a nőmozgalmak történetével és aktualitásaival foglalkoztak.

A beszélgetésen Schmidt Mária történész, egyetemi tanár, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, Bogyay Katalin diplomata, hazánk korábbi ENSZ és UNESCO nagykövete, Bollobás Enikő irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a rendszerváltoztatáskorabeli magyar feminista mozgalom egyik meghatározó alakja és Baczoni Dorottya történész (XX. Század Intézet) vett részt.
 
A Cate Blanchett főszereplésével készült kilenc részes sorozat az 1970-es évek Amerikájába kalauzolja el a nézőket. Központi alakja Phyllis Schlafly, egy republikánus érzelmű, politikai ambíciókkal rendelkező, hat gyermeket nevelő hölgy, aki az 1970-es évek elején antifeminista mozgalmat hirdetett. Fő célja a nők és férfiak egyenlő jogait rögzítő Equal Rights Amendment életbe lépésének megakadályozása volt. A konzervatív nézeteket valló, a feminista mozgalmat éles kritikákkal illető Schlafly karaktere mellett életre kelnek előttünk az amerikai feminista mozgalom második hullámának legmeghatározóbb, ikonikus szereplői, és feltárulnak a mozgalom előtt álló stratégiai dilemmák is.
A sorozatot értékelve Schmidt Mária történészprofesszor elmondta, hogy számára megdöbbentő volt látni, hogy az amerikai nőknek milyen emancipációs küzdelmeik voltak a 70-es években, mert a magyar nőkben akkoriban ezek a kérdések fel sem merültek, már teljesen természetesnek tekintették az egyenlőséget.
 
Bogyay Katalin nagykövet asszony rámutatott, hogy személyes tapasztalata szerint a sorozatban bemutatott ketté osztott gondolkodás a nők között a mai napig megvan Amerikában. Egyetértett Schmidt Máriával abban, hogy itthon nem is volt kérdés a nők számára, hogy dolgoznak-e vagy sem, az sokkal inkább, hogy mi lesz velük, ha nem kapnak állást. Amerikában ezzel szemben teljesen más mentalitás uralkodott a II. világháborút követő néhány évtizedben, ott leginkább azért mentek a nők egyetemre, hogy férjet fogjanak maguknak.
 
Bollobás Enikő professzor asszony kiemelte, hogy a sorozat néhány olyan kérdést is felvet, amire még mindig nehéz választ adni, így például hogy miért vannak nők, akik nem fogadják el az egyenlő jogokat, ahogy az is felmerül, hogy egyáltalán miért volt szükség az Equal Rights Amendmentre? Felhívta a figyelmet arra, hogy bár egy korábbi alkotmánykiegészítés már kimondta, hogy a törvényeknek egyenlő védelmet kell nyújtaniuk férfiaknak és nőknek, de a 70-es években még mindig számos egyenlőtlenség fakadt annak a napóleoni időkből származó hagyománynak a tovább éleséből, miszerint a nő nem jogi entitás. Bollobás Enikő szerint többek között erre vezethető vissza például, hogy a nők 1973-ig nem lehettek esküdtek.
 

Schmidt Mária felvázolta az 1945 utáni amerikai és kommunista modell közötti különbséget, bemutatta, hogy a nők helyzetét érintően milyen eltérő fejlődés ment végbe a két térségben. Magyarországon kötelezővé tették az emancipációt, a háború utáni újjáépítés és a munkaerőhiány legegyszerűbb megoldásaként bekényszerítették a nőket a munka világába, az egykeresős családmodell többé nem működött. A mi térségünkben élő nők számára a hármas szerep vált természetessé: helyt kellett állni a munka világában, anyaként a családban, és feleségként, vonzó nőként is. Ezzel szemben Amerikában egy más modell érvényesült, ők egy félbeszakított emancipációs folyamatban vettek részt, mivel a II. világháborút követően a nők újra visszaszorultak a családi fészekbe.

Bogyay Katalin nagykövet asszony a döntés jogát hangsúlyozta a rendezvény során. Szerinte az volt igazán a kérdés, hogy a nők dönthetnek-e arról, hogy milyen életet akarnak élni. Rámutatott arra is, hogy az egyéni akarat mellett legalább ennyire meghatározóak a környezet által nyújtotta lehetőségek is. Magyarországon olyan biztonsági hálók léteznek, amik lehetővé teszik azt a döntést, hogy a nők gyereket vállaljanak, az Egyesült Államokban mindez sokkal nagyobb kihívás, hiszen nehéz bölcsődei ellátáshoz jutni, és amennyiben sikerül, akkor is többe kerül, mint az egyetemi oktatás. Meglátása szerint a nőjogi mozgalomra egy még le nem zárult folyamatként kell tekinteni.
Bollobás Enikő professzor asszony szerint hamis az a kép, hogy az amerikai konzervatív nő kizárólag otthon maradt és háziasszony volt. Rámutatott arra, hogy a sorozat antifeminista főszereplője valójában munkát végzett, ahogy a körülötte lévő nők is, hiába közvetítettek ezzel ellentétes üzenetet. A professzor asszony szót ejtett Betty Friedan 1963-as, szemléletváltást hozó The Feminine Mystique című könyvéről, amelynek fő megállapítása szerint a korabeli nők problémái abból fakadtak, hogy képességeiket nem tudták kibontakoztatni.
 
A kérdésre, hogy megnyerte-e a meccset a feminizmus a XX. században azáltal, hogy a jogi egyenlőség szinte mindenhol megvalósult, Schmidt Mária úgy válaszolt, hogy szerinte teljes mértékben, hiszen a nők mindent elértek, amit valaha akartak, a XX. század a nők évszázadának bizonyult. Ezzel szemben Bogyay Katalin azt hangsúlyozta, hogy a XXI. század lesz a nők évszázada, felhívva a figyelmet ezzel a nyugati világon kívül élő nők problémáira. Nagykövet asszony bemutatta, hogy az ENSZ milyen erőfeszítéseket tesz a nők helyzetének javítása érdekében, többek között kitért a Fenntartható Fejlődési Keretrendszer vonatkozó részére és az ENSZ női jogokkal foglalkozó szervezetére, a UN Women-re is. Bollobás Enikő szerint jogilag ugyan már megnyerte a meccset a feminizmus, ugyanakkor a társadalom szövetének hajszálereiben folyamatos diszkrimináció van jelen, éppen ezért sok teendőt lát még a feministák számára a XXI. században.
 
A feminista mozgalom jelenével kapcsolatban Schmidt Mária azt mondta, hogy miután a jogegyenlőséggel kapcsolatban már mindent megnyertek, a mozgalom a saját életben maradása miatt újabb és újabb, a nők helyzetéhez nem szorosan kapcsolódó témákat ölel magához. A XX. Század Intézet főigazgatója figyelmeztetett a véleménye szerint megfigyelhető fehér patronáló attitűd veszélyeire, kiemelte, hogy a nem nyugati világban élő nőknek saját maguknak kell eldönteni, hogy milyen irányba szeretnének menni. Bogyay Katalin nagykövet asszony az együttműködés szerepére hívta fel a figyelmet: meg kell hallgatni, hogy ki milyen módon akar továbblépni, és ha kérik, akkor igenis segítséget kell nyújtani nekik, meg kell osztani az eddigi jó tapasztalatokat – ebben a folyamatban az ENSZ-nek kiemelt szerepe van. Bollobás Enikő hangsúlyozta, hogy a mai gender diskurzusnak nem sok köze van a 60-as, 70-es évek liberális feminista szellemiségéhez. Schmidt Máriával ellentétben úgy vélte, hogy a szocializmus egyik nagy hazugsága volt a rendszer által hirdetett emancipáció. Szerinte a társadalom minden szintjén, minden tekintetben alárendeltek voltak a nők. Úgy vélte, hogy a mai feminista világ egészen más, mint a rendszerváltoztatás idején volt, és szerinte nehéz a mai problémákkal foglalkozni addig, amíg nem tudunk arról beszélni, hogy a szocializmus idején mennyire hátrányos helyzetben voltak a nők.
 
Schmidt Mária erre reagálva elmondta, hogy véleménye szerint a szocializmus időszaka alatt megtörtént az emancipáció, minden lehetőség nyitott volt a nők számára. Az egyenlősítő politika ugyanakkor valóban extra terheket rótt a nőkre, és nem szabad választást, hanem kényszert jelentett, hogy a család mellett a munka világában is részt kellett venni. Ha kényszerrel és nehezen is, de kitanultuk az egyenlőséget, a mostani generációk így már beleszülettek az egyenlőségbe, erre pedig büszkének kell lennünk. Véleménye szerint ma Magyarországon nincs olyan nő, aki ha szeretne, és tudna dolgozni, akkor a körülmények miatt ne tehetné azt meg. Ha van ilyen, akkor az nem férfiak és nők közötti, hanem szociális kérdés, és annak megfelelő intézkedésekkel kell azt orvosolni. 
 
A teljes beszélgetés megtekinthető itt:
 
https://www.facebook.com/xxszazadintezet/videos/3275589702667569
 
https://www.facebook.com/xxszazadintezet/