Az 1990-es választás történelmi jelentőséggel bírt. Új kezdetet is jelentett: a független és demokratikus Magyarország kezdetét.
1990 sorsfordító jelentőséggel bíró év volt a magyarok életében. Egyszerre, szinte egyik pillanatról a másikra lett súlya azok szavának, akik a kommunista gyámság alatt nem vállalhatták a felelősséget semmiért. 1990-ben egy csapásra nőtt föl több, korábban gyermekké kényszerített generáció. A felnőttkorba való belépést pedig az első szabad választások jelentették.
Június 15-én Először szabadon címmel nyílt új időszaki kiállításunk a Terror Háza Múzeumban, amely a rendszerváltoztatást követő első szabad választások témáját dolgozza fel. A tárlat megnyitóján Schmidt Mária és Szájer József mondott köszöntőt.
„Nekem az első szabad választás igazi ünnep volt. Először volt tétje annak, hogy kit választok, kiben bízok” – fogalmazott Schmidt Mária. A főigazgató elmondta: „A megelőző hét alkalommal mindössze annyi volt a dolgom, hogy behúzzam az x-et a Hazafias Népfront jelöltje mellé, amit nem tettem meg, helyette áthúztam a szavazólapot. A szavazóköri megbízottakat azzal idegesítettem, hogy kihegyeztettem velük a fülkékben levő ceruzát, amitől dühösek lettek. Az eredmény így is, úgy is meghaladta a 95%-ot, mindenki tudta, hogy az egész csak bohóckodás, semmi több. Ám 1990 tavaszán először – és azóta is minden alkalommal – tétje van a szavazatomnak. Az 1989. június 16-al kezdődő csodák évét az első szabad választás és a bizalmunkból összeülő országgyűlés illetve a hivatalba lépő Antall-kormány tetőzte be. Ma, huszonöt év elteltével megállapíthatjuk, hogy a magyar rendszerváltoztatás, ahogy az egész régióé is, sikertörténet.”
Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke az ünnepségen – amelyet a néhai miniszterelnök özvegye, dr. Antall Józsefné és Boross Péter volt miniszterelnök is megtisztelt jelenlétével – arról beszélt, hogy az első szabad választás és a parlament megalakulása olyan esemény volt, amely „évszázadok múlva is bele fog férni, még a rövidített magyar történelemkönyvekbe is.” Hozzátette, ezért is választotta történelmi korszakhatárnak az első szabadon választott országgyűlés megalakulását az új alaptörvény.
Időszaki kiállításunk a politikai és közéleti folyamatokat az ellenzéki mozgalmak 1980-as évekbeli megerősödésétől az első szabadon választott kormány megalakulásáig mutatja be. A kiállítást számos korabeli fotó, kampányplakát és zászló színesíti, a látogatók pedig egy mára időgépnek is beillő zenegép segítségével a korabeli magyar pop és rock mára már klasszikussá vált slágereibe is belehallgathatnak.
Először szabadon című tárlatunk egészen az év végéig várja az érdeklődőket a Terror Háza Múzeum földszinti kiállítóterében.