Az első világháború időszaka a nyugati világban forradalmi változást hozott a nők számára. Az addig jobbára a háztartással foglalkozó asszonyok egycsapásra a hadigépezet és a gazdaság fontos szereplőivé váltak. A Balassi Intézet új kiállítása ezekbe a folyamatokba ad betekintést.
A Balassi Intézet tisztelettel meghívja Önt a
(N)ők is hősök – Magyar női sorsok az első világháborúban
című tárlat megnyitójára.
2015. december 9-én, szerdán 18.00 órára.
Köszöntőt mond: Hammerstein Judit, a Balassi Intézet főigazgatója.
A kiállítást megnyitja: Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.
Közreműködik: a Misztrál együttes.
Helyszín: Balassi Intézet – 1016 Budapest, Somlói u. 51.
Az első világháború volt az első modern háború. Abban az értelemben is, hogy nem csupán a hadseregeknek kellett megküzdeni egymással, hanem a hadviselő felek igyekeztek egész társadalmukat mozgósítani a győzelem érdekében. Ezért a háború Magyarország számára sem csak a hadköteles korú férfiak részvételével zajlott, hanem részt vett benne az akkori országban élt mintegy 11 millió nő is.
Ez a kiállítás az ő küzdelmes helytállásukat kívánja néhány jellemző részlet segítségével bemutatni.
Ha a fegyveres harcokban – néhány érdekes, de nagyon csekély számú kivételtől eltekintve – csak a férfiak vettek is részt, a nőkre is fontos feladatok hárultak. A férfiak lelkesítése, a sebesültek ápolása a hagyományos elvárások közé tartozott, de ezt most kiegészítette, hogy a milliószámra a frontra került férfiak helyét is zömmel a nőknek kellett betölteni a gazdaságban.
Az elhúzódó háború
Az elhúzódó háborúban a termelés fenntartásának nagy szerepe volt, s mivel a megtermelt javakból elsősorban a harcoló hadseregek részesültek, a hátországban maradtak ellátása egyre romlott. Ennek kárvallottjai közé tartoztak a sok esetben családfenntartói szerepre kényszerült nők is.
A hátország lakói azonban nem csak materiális értelemben nélkülöztek. Sokaknak ennél is nehezebb lehetett a lelki szenvedés: az aggódás a szeretett fiúért, fivérért, férjért vagy kedvesért. A remény, hogy nem lesz baja, és épségben visszatér. A szomorúság, ha fogságba került, megsebesült, ha csonkán és betegen térhetett csak haza. A hősi halált haltak után maradt százezernyi gyászoló tragédiája.
A kiállítás
A világháborút vívó Magyarország nőtársadalmának történetét alapvetően fényképek segítségével vázoló kiállítás a szöveges magyarázatok mellett több korabeli tárggyal kívánja látványosabbá tenni üzenetét.
A kiállítás folyamatosan frissülő Facebook oldala: (N)ők is hősök – Magyar női sorsok az I. világháborúban
