Ismerjük történelmi tetteiket, de nem ismerjük személyiségüket. Hogyan éltek? Kit szerettek? Kit gyűlöltek? Miért rajongtak? Milyen szenvedélyek és indulatok fűtötték az első világháború idején döntéshozó szerepet játszó államférfiakat, koronás főket? A háború urai című interaktív elemekkel gazdagított kiállítás egy letűnt kor tizennégy vezetőjének személyiségéről, emberi oldaláról mesél.
A látogatót Ausztria császára és Magyarország királya, Ferenc József monumentális szobra és portréképe, valamint Erzsébet királyné élethű mása fogadja a bejáratnál. A kiállítás első termébe úgy sétálhatnak fel az ideérkezők, hogy fekete bársonyruhájában Sissy tekintete kíséri őket a lépcsősoron.
Ferenc József – akinek uralkodása alatt kitört az I. világháború – fontos szereplője a tárlatnak, így nem tehetjük meg, hogy nem mutatjuk be Sissyt, akinek kötődése is van a Várkert Bazárhoz. Férje építtette a Várkertet, és ha hajón érkezett a királyné, itt szállt ki, és sétált fel a ma is a nevét viselő lépcsősoron – fogalmaz Gerő András történész, a kiállítás egyik kurátora.
A kiállítás középpontjában ellenségek és szövetségesek ülik körbe a „háború urainak asztalát” a korabeli Európa térképe fölött. Ferenc Ferdinánd termének látványos berendezése a trónörökös vadászszenvedélyére utal: egyes források szerint a koronaherceg 300 ezernél is több állatot ejtett el élete során. A következő terem egy híres történelmi eseményt, Károlyi gróf és Tisza István párbaját idézi meg, amelyre egy nem fogadott köszönés miatt került sor.
A kiállítás nem hosszú falszövegekkel, személyes tárgyak tömegével, sokkal inkább elgondolkodtató idézetekkel, erős vizualitással és impressziók révén szólítja meg a közönséget. „Végtére is egy teljesen átlagos fickó vagyok” – olvasható az V. Györgytől származó mondat a Hatalom Asztala teremben, amely egyike a kiállításon szereplő számtalan eredeti idézetnek.
A kiállítás egyfajta meditatív keretet biztosít a látogatónak, hogy elgondolkodjon, milyen emberek is voltak valójában ezek az uralkodók. Nagyon sok idézet szerepel a falakon, amelyeket úgy választottunk, hogy azok minél többet áruljanak el a főszereplőkről – mondja Tallai Gábor, a kiállítás másik kurátora.
A tárlat megálmodóinak célja az volt, hogy főszereplőit közelebb hozza az érdeklődőkhöz. Az embereket mindig az emberek érdeklik, ezért nem arra törekedtünk, hogy a nagy strukturális erőket, például a gazdasági változásokat mutassuk be. Ehelyett személyiségüket hoztuk el a látogatókhoz – mondja Gerő András.
A háború urai című tárlat az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság háromrészes kiállítássorozatának második eleme, amely a 2015-ben megnyílt az Új világ született – Európai testvérháború 1914–1918 című kiállítást követi. Főkurátora Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. A sorozat harmadik része jövőre nyílik, és a háborúból született új világot mutatja be.
Az Új világ született és A háború urai című tárlatok közös jeggyel látogathatók a Várkert Bazár Déli Palotájában.
A cikk a Taxi Magazin 2017. januári számában jelent meg.
