Prezentációjában bemutatta, hogyan változik egy város, miként vesz igénybe új területeket, majd rávilágított arra, Budapest városmagja miként alakult át, és mi lehetne a város sikerreceptje. Általában már korszerűtlenné vált házakat nagyobb házakkal váltanak fel, vagy újabb szárnyakat építenek, modernizálnak. Tehát vagy terjeszkedik egy város, vagy bizonyos épületeket lebontanak, leváltanak, kiegészítenek – összegezte a művészettörténész.
A terjeszkedés kapcsán kifejtette: nem az a kérdés, hogy miért változnak vagy tűnnek el egyes házak, hanem miért maradnak meg olyannak amilyenek voltak? Ennek kapcsán bemutatta az 1755-ben épült Péterffy-palotát, amely köré számos új épületet húztak fel, a palota maga mégis ugyanolyan formában maradt meg, mint amilyennek felépítették.
A művészettörténész kiemelte: nagyon jelentős dolog, amikor egy város léptéket vált és amiatt bontanak le épületeket. Felhívta a figyelmet Tomsics Emőke: Budapest Atlantisza című alkotására, amely azt az időszakot öleli fel, amikor kialakult Budapest új belvárosa. „Ebben az időszakban minden ötödik házat lebontottak, még a belvárosi plébánia templomot is le akarták bontani” – fejtette ki Török András. Hozzátette: szerencsére ez nem valósult meg, ugyanakkor véleménye szerint nagy hiba volt a belváros szinte teljes lebontása, majd újjáépítése. Külföldön több esetben alkalmaztak olyan megoldásokat – az 1884-ben épült Amszterdami koncertközpont a Concertgebouw is így újult meg a ’80-as években vagy a londoni Nemzeti Galéria Sainsbury-szárnya –, amikor csupán bővítettek, kiegészítettek és a régi és az új együtt élt tovább. „Ez a megoldás Magyarországon elég bátortalanul szokott megvalósulni” – tette hozzá Török András.
A művészettörténész az újjáépítés kapcsán a második világháború utáni állapotot emelte ki, ebben az időszakban ugyanis rengeteg házat renováltak, azonban a legtöbb esetben ezt hanyag módon tették, hiszen a felújítások során számos épület jellege teljesen átalakult azzal, hogy a tetődísze eltűnt. Erre kiváló példa az Andrássy út elején található Frontier biztosító épülete, amelynek teljesen eltűnt a kupolája, vagy az egykori Hadi Biztosító székháza, ami ma a Belvárosi Színház épülete, amelynek szintén eltűnt a tetődísze. Ahogyan a Palatinus-házak tornyai is eltűntek – fejtette ki Török András.
A Kossuth Lajos tér helyrehozatalát ugyanakkor hibátlan rekonstrukcióként írta le, amely több kritikát kapott a közemberektől, véleménye szerint mégis a réginek és az újnak egy fantasztikus találkozása, ahogyan a Budai Várban található Hapimag Apartmanház is a régi és az új szimbiózisának felel meg.
A régi és az új együttélésének az erkölcsi avulás egy nagy mércéje, vagyis amikor egy épület műszakilag még jól működik, csak éppen a hangulata romlott meg, se nem régi, se nem új, tehát erkölcsileg elkopott – mutatott rá Török András. Hozzáfűzte: a régi és az új szimbiózisa – nem a keveréke – lehet Budapest új sikerreceptje. Ehhez a recepthez pedig szükség van öt hozzávalóra, vagyis: világos koncepcióra, ösztönző pályázati rendszerre, transzparens bírálatra, adókedvezményre és jelentős mennyiségű anyagi támogatásra is.
