Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Bán Éva hagyatéka
Szakdolgozatát Nemzettudat és nemzetiségi kérdés a századforduló politikai közgondolkodásában címmel készítette el, s bár a következő években a Magyar Rádió külpolitikai szerkesztőjeként dolgozott, diplomamunkájához kapcsolódva tovább folytatta kutatásait és elsősorban ideológiatörténeti kérdésekkel foglalkozott. Több műhelytanulmányt készített az MTA Szociológiai Intézete Értékszociológiai Kutatócsoportjának. Ezen, többségükben a hagyatékban is megtalálható dolgozatok a két világháború közötti magyar politikai katolicizmus, a mérsékeltebb agrárius tábor, valamint a radikális jobboldal ideológiáját elemezte. 1986-ban Bán a Kossuth Könyvkiadó Nemzetközi Szerkesztőségébe került, ahol jelenkor-történeti kéziratokat lektorált és szerkesztett. A Kiadóban 1988-ban indult 1945 utáni országtörténet-monográfiák gondozása idején fordult érdeklődése a bolsevik ideológia története felé. Ekkor dolgozta fel a szovjetrendszerrel foglalkozó emigráns orosz történészek, elsősorban Mihail Heller és Alekszandr Nyekrics Angliában és Amerikában megjelent munkáit, melyek jegyzeti ugyancsak megtalálható a hagyatékban. 1989-től a Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének oktatójaként tevékenykedett, ahol elsősorban a nemzetközi kapcsolatok 19-20. századi, Magyarország és a nagyhatalmak 20. századi, valamint Portugália 20. századi történetéből adott elő. Egyetemi óravázlatai, jegyzetei ugyancsak részei a hagyatéknak. 1990-ben a lisszaboni Instituto Camões hat hónapos kutatói ösztöndíjával a lisszaboni külügyminisztérium archívumában és a portugál nemzeti könyvtárban végzett forrásfeltáró kutatásokat a budapesti portugál követség 1944-es zsidómentő tevékenységével kapcsolatban. E munka eredménye több publikációja, szakfordítások, valamit egy nemzetközi szakos hallgatók számára készült portugál nyelvű tankönyv történeti része. 1995-ben következő lisszaboni ösztöndíja idején Oliveira Salazar menekültügyi politikáját vizsgálta, 1997-ben pedig az Estado Novo történetével foglalkozott. Kutatásainak összegyűjtött anyaga: többszáz oldalnyi fénymásolat és jegyzet szintén megtalálható a hagyatékban. Doktori disszertációját, melynek címe Világháborús semlegesség és menekültügy 1997-ben kezdte el írni, ám váratlanul fellépő betegsége megakadályozta őt abban, hogy munkáját megfelelően befejezhesse.