Herzl Tivadar író, politikus, Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus atyja. Pesten született, tizennyolc éves koráig itt élt és tanult, élete végéig kiválóan beszélt magyarul. 1896-ban megírta A zsidó állam című művét, amivel elindította a politikai cionizmus mozgalmát. Joggal tehetjük fel a kérdést: mi az oka annak, hogy Herzl Tivadar ez idáig nem került a magyar közgondolkodás fókuszába, ahogy annak megvitatása sem történt meg, hogy szükséges-e, és amennyiben igen, akkor hol érdemes elhelyeznünk őt a magyar nemzeti panteonban? A most először magyar fordításban megjelent napló segíthet, hogy személye, gondolkodása és munkássága ismertebbé váljon a magyar közvélemény előtt.
A hidegháború és a kommunista egypártrendszer végét jelentő, 1989–90-es rendszerváltoztatás lehetőséget adott arra, hogy végre szabadon gondolkodhassunk és vitatkozhassunk Herzlről, szerepéről, mozgalmáról, kivételes teljesítményéről. Rajta keresztül ugyanis nem pusztán egy rendkívüli történelmi személyiség képe festhető fel, hanem az asztalra kerül az európai és a magyar zsidóság előtt álló számtalan dilemma is. Erre annál inkább szükség van, mert több mint három évtizeddel a magyarországi rendszerváltoztatást követően még mindig azt tapasztaljuk, hogy Herzl nevét alig ismeri a magyar közvélemény.
Izrael államát a pesti Dohány utcában született Herzl Tivadar (1860–1904) álmodta meg. Annak a Deák téri evangélikus gimnáziumnak a tanulója volt, ahol még élénken élt Kossuth Lajos és a többi ’48-as forradalmár emléke. Herzl az ő hatásukra vált a nemzeti gondolat elkötelezett hívévé. Zsidó volt és magyar. Újságíróként Párizsban dolgozott, és így testközelből élte meg a hírhedt Dreyfus-ügyet. Meggyőződésévé vált, hogy a zsidók üldöztetésére saját nemzetállamuk megteremtése a megoldás. Erre tette fel az életét. Álmából 1948-ban valóság lett. Megalakult Izrael. Herzl Tivadar államalapítóvá vált – olvasható a könyv fülszövegében.
A könyv szerkesztője, Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója a kiadvány bevezető tanulmányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a Herzl nevével egybeforrt cionizmus megszületése pillanatától komoly ellenérzéseket váltott ki Magyarországon mind a hatalom, mind a zsidóság döntő többségének a részéről. A magyar állam politikai érdekeivel ellentétes volt egy olyan zsidó állam megalapítása, ahova a zsidók kivándorolhattak volna, mert a zsidóság sikeresen integrálódott a magyarságba.
Herzl naplófeljegyzésein keresztül lehetőség nyílik rá, hogy jobban megismerhessük őt és mozgatórugóit. A napló betekintést enged az államalapító Herzlnek, a történelmi legendának a hétköznapjaiba. A végtelen bejegyzésfolyam során nem egy steril, egyoldalú, lekerekített Herzl-kép bontakozik ki előttünk, sokkal inkább egy teljes ember története: feltárulnak személyiségének ellentmondásai, jellemének gyarlóságai, kedélyének hullámzásai. Képet kapunk küzdelmeiről, látjuk őt esendőnek, önzőnek, bizonytalannak, csalódottnak, bosszúsnak, rosszindulatúnak, türelmetlennek, megszállottnak, ugyanakkor nagyvonalúnak, vizionáriusnak, kitartónak, nagylelkűnek, állhatatosnak, magabiztosnak és elhivatottnak is.
Herzl Tivadar naplójának magyar nyelvű kiadásával most egy régi mulasztást pótol a kötetet kiadó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. A napló két formában lát napvilágot: kézbe vehetnek az olvasók egy válogatás kötetet, amely a több ezer oldalnyi feljegyzésből született és elkészült egy e-könyv is, amelyben a napló teljes szövege és a bevezető tanulmány bővebb változata olvasható.
A hiánypótló kiadvány megjelentetésének nem titkolt célja, hogy Herzl a maga összetettségével és ellentmondásosságával együtt helyet kaphasson közbeszédünkben, és elkezdjünk eszmét cserélni arról, hogy mi az ő hozzáadott értéke nemzetünk számára.
A kötet megvásárolható a Terror Háza Múzeum webshopjában és a könyvesboltokban.
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/naplok-1895-1904-valogatas/
