Félmúlt című beszélgetéssorozatunk legutóbbi adásában David Ben-Gurionról, Izrael államának első miniszterelnökéről beszélgettünk. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulója kapcsán számba vettük Ben-Gurion politikai tevékenységének főbb állomásait, a miniszterelnöksége alatt a Közel-Keleten végbemenő változásokat, valamint azt, hogy hogyan alakította a nemzetközi politikai helyzetet Izrael létrejötte.
Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatójának vendégei ezúttal Hegyi Gyula publicista, politikus, volt európai parlamenti képviselő és Veszprémy László Bernát történész, újságíró, az MCC Corvinák főszerkesztője voltak.
A cionista mozgalom sokszínűségének és tagoltságának bemutatásával kezdte meg a beszélgetést Veszprémy László Bernát. Ben-Gurion a legmeghatározóbb szociáldemokrata irányzat képviselője volt, 1930-tól pedig a Mapaj (Izrael Földjének Munkás Mozgalma), a későbbi izraeli kormánypárt vezetője lett. Ben-Gurion végig tevékeny részese és irányítója volt a cionista mozgalomnak. A korábbi izraeli kormányfő szerepével kapcsolatban Veszprémy kiemelte azt a rugalmasságot, amit Ben-Gurion politikájában tanúsított és azt, hogyan igyekezett mindig a zsidó önállóság érdekében cselekedni. Hegyi Gyula a világtörténelem egyik legjelentősebb alakjának tartja Ben-Guriont, akinek államalapító tevékenységének köszönhetően sikeresen létrejött a független Izrael állam. Ben-Gurion a szakszervezetekben folytatott munkája során tanulta meg az érdekegyeztetés mechanizmusát és annak fontosságát, amit később politikai karrierjében ügyesen alkalmazott.
Izrael államának 1948. májusi „megszületésével” kapcsolatban Hegyi Gyula kiemelte, hogy az arab államok semmikképpen nem akarták elfogadni ennek az új államnak a létrejöttét. Az első háborúkat követően Izrael vezetőinek egyértelművé vált, hogy a nyugati országok között kell támogatást és szövetségeseket keresniük. A regionális ellenérzésekkel kapcsolatban Hegyi úgy értékelt, hogy az arabok nem voltak felkészülve arra, hogy hirtelen egy önálló zsidó állammal kell együtt élniük, a holokauszt után bevándorló zsidók pedig saját helyzetük biztosítását és védelmüket fontosabbnak tartották, mintsem azzal foglalkozni, hogy ott létük igazságos-e vagy nem. Veszprémy László Bernát az izraeli történészek újabb generációjának munkájára hivatkozva elmondta, hogy manapság sokan úgy látják, hogy a különböző közeledési kísérleteket nem az arabok utasították el, hanem az izraeli oldal. Veszprémy szerint azonban ez így nem állja meg a helyét: a cionista vezetőket végig az önállóság érdekelte, saját országuk létrehozása és megőrzése mellett azonban hajlandóak lettek volna területi engedményekre az arab országok javára. Az arab–izraeli konfliktus alapja viszont nem fog megváltozni, mivel két nép akarja ugyanazt a földet.
Ami Izrael nemzetközi szövetségi rendszerét illeti, Hegyi Gyula szerint a hidegháború során nyugat felé közeledő politikája miatt Izrael szembekerült a Szovjetunióval és a keleti blokkal. Emellett nagy szerepet játszott az afrikai országok függetlenedése az 1950-es években, akik megszabadultak a nyugati gyarmatosítóktól, így könnyű volt elhitetni velük, hogy annak a nyugatnak voltak az áldozatai, amely most Izraelt támogatja. Hegyi szerint az arab világ jelentős része a mai napig úgy érzi, hogy Izrael létezése egy provokáció az egész iszlám vallás ellen. Veszprémy László Bernát az 1967-es hatnapos háborút tekinti vízválasztónak. A háború előtt Izrael még képes volt elhitetni a nemzetközi közvéleménnyel, hogy ők lényegesen gyengébbek a szomszédos arab országoknál, azonban a konfliktust követően hatalmas területeket szereztek meg és könnyen visszaverték az arab támadásokat. A világ ekkor rádöbbent, hogy Izrael már egy komoly katonai hatalom a Közel-Keleten, Izrael ekkor veszítette el a nyugati baloldal szimpátiáját és támogatását.
A beszélgetésen még szó esett Ben-Gurion belpolitikájáról, az Izraelen belüli társadalmi egyenlőtlenségekről, a máig nem létező írott alkotmány körüli, mai napig elhúzódó vitákról, valamint Ben-Gurion jelenlegi megítéléséről.
A beszélgetés már podcast csatornánkon is elérhető:
