A köztársasági elnök a Terror Háza Múzeumban tartott nemzetközi konferencián mondta ezt.
Mindszenty József mindig szót emelt az igazságért és a szabadságért – jelentette ki. Áder János azt mondta, Mindszenty minden tőle telhetőt megtett embertársaiért, az elesettekért és a kitaszítottakért, kompromisszumok nélkül vette vállára a haza becsületével járó felelősség minden terhét.
A hercegprímás emberi példája, szellemi-erkölcsi hagyatéka méltó arra, hogy történelmi emlékezetünkben való méltó elhelyezését a nemzet legkomolyabb erkölcsi ügyei között tartsuk számon – hangoztatta az államfő.
Áder János rámutatott: a jó példák csak akkor találhatnak követőkre, ha ˝ismertté, felmutathatóvá, elfogadhatóvá és vonzóvá˝ teszik őket, csak az ilyen példákon keresztül érthető meg, hogy ˝ha mindenki hallgat, valakinek akkor is szólnia kell˝.
Azt mondta, Mindszenty neve, munkássága máig sem kapta meg a méltó helyet a közéletben és a közgondolkodásban, nem kapta meg a teljesítményének kijáró figyelmet.
Mindszenty igaz ember volt, méghozzá a szó legigazabb értelmében – hangsúlyozta az államfő. Hozzátette, hogy szabad ember is volt, a legszabadabb azok közül, akik ˝a sokféle rabságot hozó XX. században˝ lelki vagy politikai vezetők voltak. Egy volt a kevesek közül, akik nem a hatalom kényszerének engedelmeskedve, hanem szabad akaratukból cselekedtek – értékelte.
Emlékeztetett, a hercegprímás az emberpróbáló időkben is kitartott hazája becsülete és egyháza igazsága mellett, nemzetét sohasem árulta el, ˝sem tettben, sem gondolatban˝. Nem volt ˝világmegváltó gondolatok rabja, sem hordozója˝, de mindig kimondta, amit helyesnek gondolt – idézte fel.
Áder János szavai szerint diktatúrák idején szabadnak lenni annyit tesz: az emberség, a hazafiság, a lelkiismeret parancsát követni, és eszerint cselekedni. Mindszenty szabadságszerető polgárként viselkedett akkor is, amikor veszprémi püspökként a nyilasuralom zsidódeportálásaival helyezkedett szembe – közölte, hozzáfűzve: így tett akkor is, amikor a nép oldalára állt a kegyetlen, ˝embert, Istent nem kímélő˝ kommunista diktatúrával szemben.
Mindszenty József alakja eggyé vált a magyarság sorsával, a szabadsággal és minden igaz emberrel – jelentette ki. Hangsúlyozta, élete, életműve a magyarokban ˝sérthetetlen egységben marad fenn a végtelen időben˝.
Mindszenty Józsefet (1892-1975) 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. 1945-ben lett Esztergomi érsek és Magyarország prímása, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948-ban bebörtönözték, majd életfogytiglani börtönre ítélték.
Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, melynek leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült, onnan 1971-ben hagyhatta el az országot és költözhetett Bécsbe, ahol 1975-ben halt meg.
1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra Esztergomban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2006-ban hivatalosan is kérte boldoggá és szentté avatását. Teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását a Legfőbb Ügyészség ez év márciusában meghozott határozatával nyilvánította ki.
Forrás: Híradó.hu 2012. szeptember 21.
