Aktualitások

A Világrendetlenség című kötet pontos diagnózisa a világ jelenlegi állapotának. A kötetben olvasható írások a történelmi előzmények felvázolásával válnak a jelen megértésének eszközévé. Schmidt Mária célja nemcsak a világ megértése és megértetése, hanem ezen túlmutatóan olyan alapvető értékek védelme is, amelyek a szerző szerint túlmutatnak a mai világ töredezett állapotán.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Markó Béla költő, politikus, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alapítója.

A történetírással foglalkozó szakemberek számára elengedhetetlen a tudományos önreflexió. Időről időre szükséges újragondolni a kutatás alapját képező módszertant, folyamatosan követni a témában megjelenő hazai és nemzetközi szakirodalmat, illetve az sem árt, ha már meglévő kutatási eredményeket ellenőrizzük az új források és narratívák tükrében. Érdemes néha eltávolodni saját szűkebb szakterülettől, elgondolkodni a tágabb történeti összefüggéseken és a sok esetben magától értetődőnek tűnő korszakhatárokon. Ehhez kínál szellemi mankót Tomka Béla tavaly megjelent „Korszakok és korszakhatárok – Jelenkortörténeti tanulmányok” című kötete, amelyben a szerző korábbi kutatásaihoz kapcsolódó történelemelméleti írásait gyűjtötte össze.

A rendszerváltoztatás Magyarország számára egy hosszú évtizedek óta várt, de mégis szinte felfoghatatlan pillanatot jelentett. Az ország végre megszabadulhatott a bő négy évtizede regnáló kommunista diktatúra és a Szovjetunió szorító béklyóitól. A vasfüggöny lebontása, a határnyitás Ausztria felé, a többpártrendszer kialakítása mind annak a jelei voltak, hogy egy új korszak kapujában áll az ország, mely a rendszerváltoztatás kihívásai és nehézségei ellenére is a nemzeti újjászületés és újrakezdés kora lett.

Csurka István születésének 90. évfordulója alkalmából szervezett konferenciát a XX. Század Intézet Csurka 90 – Idő és sors címmel, november 27-én a Terror Háza Múzeumban. Az esemény célja Csurka István hosszú éveken keresztül figyelmen kívül hagyott írói és politikai arcélének bemutatása, illetve újaraértékelése volt. A rendezvényen a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTKA) vezető munkatársai, valamint meghívott előadók fejtették ki gondolataikat a kétszeres József Attila-díjas író életpályájával kapcsolatban.

A XX. század, minden korábbi történelmi korszakkal összevetve egy sokkal gyorsabb és erőteljesebb változásokkal járó időszak volt. A jóléti államok kialakulásával párhuzamosan jutottunk el arra a pontra, hogy egyre nagyobb mértékű pusztítást okozzunk egymásnak és környezetünknek. A háborúk alatt felgyorsult technológiai és tudományos fejlődés vezetett el oda, hogy 1945-ben az Amerikai Egyesült Államok kifejlessze a világtörténelem valaha létezett legpusztítóbb fegyverét, az atombombát.

Dr. Zétényi Zsolt jogász, a rendszerváltoztatás utáni Magyarország jogi és politikai átalakulásának egyik meghatározó alakja.

Tony Judt és Timothy Snyder beszélgetőkönyve olyan magával ragadó szellemi körutazásra invitál, amely lefedi az emberiség teljes 20. századi történelmét az első világháborút megelőző „nyitott világ” korszakától egészen az Egyesült Államok iraki háborújáig. Befogadása és megértése nagy kihívást jelent a tájékozott olvasó számára is. A szerzők tudásbázisa, olvasottsága és ismereteik gazdagsága alázatra késztetnek mindenkit, aki kezébe veszi ezt a könyvet.

Idén október 23-án ismét megemlékeztünk a magyar történelem egyik legfontosabb időszakáról, az 1956-ban kirobbant forradalomról és szabadságharcról. A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb részének apropóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója adta. Műsorunkban a forradalom világpolitikai hatásairól, illetve annak külföldi megítéléséről, értékeléséről beszélgettek vendégeink.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Bod Péter Ákos közgazdász.

„Az erőszak mindent megváltoztat, aki pedig ki van téve az erőszaknak, maga is más emberré lesz.” (12. o.)
Jörg Baberowski, a berlini Humboldt Egyetem történészprofesszora Az erőszak terei című könyvében a 20. századot olyannyira meghatározó erőszak és brutalitás különféle formáit és okait vizsgálja. A szerző a kelet-európai történelem elismert kutatójaként Felperzselt föld című művében részletesen elemezte Sztálin diktatúrájának működését és a rendszer fennmaradásának kérdéseit, így alapos ismeretekre tett szert az erőszak meghatározó voltáról.

Napjainkban szinte egyértelműnek tűnhet, hogy különböző természeti katasztrófák károsultjai, vagy éppen háborús konfliktus elől menekülők számára a világ humanitárius szervezetei igyekeznek a lehető legszélesebb körű segítséget nyújtani. Természetesen ez nem mindig volt így a világtörténelemben. A XIX. század második felére azonban egyre nagyobb hajlandóságot mutattak különböző szervezetek, hogy ne csak nemzeti, hanem globális szinten is megsegítsék a bajbajutottakat.

Szabadstrandok, vízibicikli, lángos, világos sör, hekk. Talán még napjainkban is ezekkel a fogalmakkal festhető le legtöbbünk Balaton-képe. Nem véletlenül, hiszen amennyiben nevezhetjük valamelyik időszakot a Balaton „klasszikus” korszakának, akkor minden bizonnyal a Kádár-korszakot kell e jelzővel illetnünk. Ekkor jött létre hazánkban a tömegturizmus azon formája, amely lehetővé tette a társadalom széles rétegeinek a hosszabb-rövidebb ideig tartó nyaralásokat a tóparti szakszervezeti üdülők egyikében, illetve a „magyar tenger” is ekkor nyerte el azt az építészeti és kulturális jellegét, ami a legutóbbi évekig meghatározó maradt. Létezett azonban ennek az időszaknak egy másik, sötétebb arca, amelyről keveseknek volt tudomásuk, és kevesen ismernek ma is. Az 1960-as évek közepétől kezdődően élénk titkosszolgálati tevékenységet folytatott a Balaton partján mind a magyar Belügyminisztérium III/II-es csoportfőnöksége, mind a hírhedt keletnémet Állambiztonsági Minisztérium,  a Stasi.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Kiss Elemér jogász. Jogi diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerezte.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk következő interjúalanya Surányi György közgazdász. Közgazdasági diplomáját 1977-ben szerezte a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ezt követően 1986-ig a Pénzügykutatási Intézet kutatójaként dolgozott.

A legújabb FÉLMÚLT az 1939. augusztus 23-án aláírt Hitler–Sztálin-paktumról, más néven a Molotov–Ribbentrop-paktumról szólt. Vendégeink megvitatták, hogy miért éppen ezen szerződés évfordulójához kapcsolódik a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja és milyen jelentőséget hordoz magában az emléknap.

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. Ebből adódóan a XX. Század Intézet FÉLMÚLT adásának nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk.

Lin Piao 18 éves korától egészen haláláig az egyik legmeghatározóbb politikusként volt jelen a Kínai Kommunista Párt életében. Piao Mao Ce-tung leghűségesebb és elkötelezett támogatója volt már a polgárháborús évektől kezdve. Ő volt az, aki A vörös könyvecske segítségével kiépítette Mao személyi kultuszát a Kínai Néphadseregben. Politikai pályája folyamatosan felfele ívelt, hiszen Mao saját maga jelölte ki utódjának, ez azonban egyáltalán nem jelentette azt, hogy a korábbi bajtársak közötti viszony mindig is felhőtlen lett volna. 1971-re pedig már olyan pletykák röppentek szárnyra, hogy Lin Piao a hatalom megszerzése érdekében szembefordulna, eltávolítaná vagy akár meg is öletné Maót. A szóbeszéd következményeit Lin már nem akarta megvárni, így családjával megpróbált a Szovjetunióba menekülni, repülőgépük azonban máig tisztázatlan körülmények között meghibásodott és lezuhant Mongóliában.

Arcok a múltból – Oral history sorozatunk soron következő interjúalanya Horváth István diplomata, közgazdász (1943 -). Horváth István 1966-ban szerezte meg közgazdász diplomáját a Marx Károly Közgazdaságtudomány Egyetemen. Az MSZMP-be való belépését követően rövidesen a Gazdaságpolitikai Osztály munkatársa lett, majd kinevezték Magyarország hágai, bonni, a rendszerváltoztatás után pedig berlini nagykövetének.

Legújabb FÉLMÚLT adásunkban az 1920. június 4-én aláíratott trianoni békediktátumig vezető útról, a szerződés magyarságra gyakorolt hatásáról, a Trianon-trauma kezeléséről és a hazánkban 1990, majd 2010 után végbemenő emlékezetpolitikai változásokról beszélgettünk.