Aktualitások

A nyári szünet előtti, utolsó Félmúlt adásunkban Fekete Rajmund nemrégiben megjelent, Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy című kötetéről beszélgettünk. A könyv az idén hatvan éve meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy politikai pályáját mutatja be. A beszélgetés során meghívott vendégeink a Kennedy-jelenségen túl megvitatták az elnök popkultúrában betöltött szerepét, illetve az általa folytatott és képviselt politika tartalmát.

Adásunk meghívott vendégei Fekete Rajmund, az esemény apropóját szolgáló kötet szerzője, történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Böszörmény-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a MOME alapítványi elnöke voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

A holdra szálláshoz vezető úton az emberiség 55 évvel ezelőtt tette meg az első lépést, amikor a Kennedy űrközpontból, 1968. december 21-én elstartolt az Apollo-8, Frank Borman, James Lovell és William Anders űrhajósokkal. Három nappal később, december 24-én, a Hold felszínéről és a távolban feltűnő Földről érkező első felvételeket a televízió képernyőjén keresztül közel egymilliárd ember láthatta. Ezzel a küldetéssel az Egyesült Államok gyakorlatilag megnyerte az űrversenyt a szovjetekkel szemben, mellyel J. F. Kennedy álmát is sikerült megvalósítani. Napjainkban azonban újabb szakaszába érkezett a nagyhatalmak közötti versengés a világűr feletti hegemónia biztosításáért.

„Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség”-  A mű, amely Örkényt visszaemelte az irodalmi életbe, a Tóték című kisregény eredetileg filmforgatókönyvnek készült. Az író a hatvanas évek derekán Fábri Zoltán filmrendezővel együtt szerette volna a történetet vászonra vinni, a döntéshozók azonban, a fent idézett szavak övezte kritika mentén letiltották a forgatást. Az abszurditás műfaji magasságait is elérő művét Örkény ezután regénnyé dolgozta át, melyből nem sokkal később idehaza nagysikerű színdarab lett, amelyet Nyugaton is több helyen bemutattak. Tóték történetét, amelyben minden szereplő áldozat és amiben mindenki elbukik, végül Fábri Zoltán rendezésében, 1969-ben mégis megfilmesítették. Örkény István 1967-ben megjelent kisregénye az olvasót a második világháború abszurditásába kalauzolja el.

Egy hónapos programunk utolsó szakaszára meglehetősen összesűrűsödtek az események és a kulturális benyomások. Egy koncerttel kezdődött, amin a Kazah Nemzeti Hangszerek Zenekara többek között Verdit játszott dombrán és kobuzon, majd egy indonéz plébános által celebrált pünkösdi misével folytatódott a majkoduki templomban, amit egy kárpátaljai magyar püspök alapított.

Félmúlt című beszélgetéssorozatunk legutóbbi adásában David Ben-Gurionról, Izrael  államának első miniszterelnökéről beszélgettünk. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulója kapcsán számba vettük Ben-Gurion politikai tevékenységének főbb állomásait, a miniszterelnöksége alatt a Közel-Keleten végbemenő változásokat, valamint azt, hogy hogyan alakította a nemzetközi politikai helyzetet Izrael létrejötte.

Karaganda műemléki tájképe legalább annyira sokszínű, mint lakossága. A városkép első körben moszkvai építészek tervei alapján 1934 és 1938 között alakult ki, mellyel párhuzamosan a kitelepítettek és száműzöttek vályogházai is sorra épültek. A Kazah főváros emlékműveinek formálódásában éppúgy szerepet játszott a helyben működő ipari széntermelés, mint az, hogy Karaganda megye sztyeppéin landoltak a szovjet űrközpontról, Bajkonurról kilőtt űrhajósok. A városban szétszórtan megtalálható kazah lovas figurák pedig tökéletesen ellenpontozzák mindezt.

Egy hét után már otthonosan mozogtunk a vasútvonallal kettészelt és hosszú sugárutakkal tagolt egykori bányavárosban. Egyik fő célállomásunk, a Karagandától 45 kilométerre fekvő Dolinka, a számos tábort magába foglaló, óriási kiterjedésű KarLag központja volt, ahová az 1930-as évektől kezdve tömegesen érkeztek a különböző nemzetiségű deportáltak és politikai elítéltek. Az épület ma a Politikai Elnyomás Áldozatainak Emlékmúzeumának ad otthont, amit a Terror Háza Múzeum megnyitása előtt kereken egy évvel, 2001. február 24-én alapítottak.

Az 1988. májusi pártértekezleten leváltották az országot harminckét éve vezető Kádár Jánost. Az új vezetés számára lehetővé vált a szembenézés a fennálló gazdasági, társadalmi válsággal a korábbi politikai megkötések nélkül. Habár a rendszer maradt, a demokratikus ellenzék azon követelése, hogy „Kádárnak mennie kell”[1],  teljesült. Grósz Károlyt választották meg az MSZMP új főtitkárának, de a történelem nem adott neki sok időt a hatalomban, mindösszesen 17 hónapot. Az 1980-as években ugyanis egyre jobban felerősödtek azok a külső és belső tényezők, melyek aztán fokozatosan feszítették szét a politika addigi kereteit, a pártértekezlet után pedig rövid időn belül elvezettek a rendszerváltoztatáshoz.

Már annyi országot címkéztek fel valamelyik két égtáj „kapujaként”, „imbolygó kompországaként”, vagy „köztes államaként”, hogy felmerülhet a kérdés: nem erőltetett már ez egy kicsit? Kazahsztánba érve azonban rövidesen beláttam, hogy ez itt a legkevésbé sem közhely. Igaz, bármi kapujának nevezni egy szubkontinensnyi méretű földet kissé aránytalanul hangzik.

Idén volt 20 éve, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2003. márciusában megkezdte Irak elleni invázióját. Az évforduló kapcsán a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának áprilisi epizódjában a háború kitörésében kulcsszerepet játszó politikai vezetőkről, George W. Bushról és Tony Blairről beszélgettünk.

Ne csak olvasd, hallgasd is meg, mitől érdekesek a Neked szánt kötelező olvasmányok! Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban egy kultikus magyar regény, az Iskola a határon áll a középpontban. Ottlik Géza 1959-ben megjelent kötetével a legtöbben már középiskolában találkoztunk, de akárhányszor újraolvassuk Bébé, Medve Gábor és Szeredy Dani 1923-ban kezdődő katonaiskolai történetét, mindig újabb részleteket fedezhetünk fel benne. Vendégünk, Dr. Horváth Kornélia irodalomtörténész, az Ottlik-életmű kutatója volt, aki sok egyéb mellett beszélt a regény különböző értelmezési szintjeiről és arról, hogy milyen sok helyen tetten érhető benne az elnyomó rendszerek kritikája.

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának márciusi epizódja az egyik legismertebb amerikai elnökről, Ronald Reaganről szólt, aki az Amerikai Egyesült Államok javára billentette a hidegháború menetét.

Legújabb középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban a fiatalok és felnőttek közös kedvencéről, az Abigélről lesz szó.

David P. Goldman amerikai közgazdász, stratégiai elemző, az Asia Times újságírója intézetünknek adott exkluzív interjúban beszélt az USA távol-keleti kihívásairól, azok lehetséges megoldásairól és Kína nyugati szemmel nehezen megérthető stratégiai gondolkodásáról.

A kelet-európai kommunista rendszerek kifulladásával egy időben Kína is szakított a szovjet típusú kommunizmussal. A váltásra Mao Ce-tung halála után utódja: Teng Hsziao-ping vezetésével került sor, aki forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető.

A XX. Század Intézet kiemelt feladatának tartja, hogy megszólítsa a mai fiatal generációt. Pályázatainkkal az a célunk, hogy ez a korosztály ne egy lezárult történetként tekintsen a múltra, hanem megértse, hogy ezek a történetek máig velünk élnek, meghatározzák jelenünket és jövőnket – jelentette ki Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója az ÉN HŐSÖM videópályázat 2023. február 27-i díjátadóján. A Terror Háza Múzeumban megtartott rendezvényen Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára is részt vett.

Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én hurcolták el a Szovjetunióba. Bűne az volt, hogy mert konfrontálódni a hatalom kisajátítására törő kommunistákkal. Kovács Béla elrablása szimbolikus jelentőségű, ekkor került új szintre a kommunista párt gátlástalansága, és előre jelezte az elkövetkező több mint négy évtized politikai gyilkosságait, kivégzéseit, bebörtönzéseit, családok százezreinek tönkre tételét. 2001 óta, minden év február 25-én megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól.

A XX. Század Intézet podcast csatornájának új, tematikus sorozatában olyan regényekről beszélgetünk történészi szemszögből, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkozásunkat formálják. Középiskolás hallgatóink figyelmébe különösen ajánljuk sorozatunkat, mert a kitárgyalt regények kötelező vagy ajánlott olvasmányok az iskolában!

Arcok a múltból sorozatunk legújabb részében a Kossuth- és Balázs Béla-díjas Jankovics Marcell (1941­­–2021) rajzfilmrendező, grafikus mesél életéről, a kommunista diktatúra alatt átélt megpróbáltatásokról: édesapjának letartóztatásáról, kitelepítésükről. A videóból megismerjük karrierjének legfontosabb állomásait, és az is kiderül, hogy miért kellett meghamisítania az életrajzát.