A HARMADIK VILÁG – A HARMADIK TÖMB?
A hidegháborús tömbök és nagyhatalmak mellett az éppen felszabaduló gyarmatok sérülékeny, kevés érdekérvényesítő képességgel rendelkező államokként kezdték meg szuverén államiságukat. Ezt a közös gyengeséget ismerte fel a harmadik világ számos országának vezetője: tanácskozásokat szerveztek, hogy önálló, egymást segítő mozgalmat hozzanak létre.
AZ ÉLET NEM HABOSTORTA – HUMOR ÉS CENZÚRA A KÁDÁR-RENDSZERBEN
A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizedik állomásán a Kádár-korszak kultúrpolitikájáról, cenzúráról, a diktatúra és a humor viszonyáról beszélgettek a résztvevők. A Félmúlt idén olyan ikonikus filmeket dolgoz fel, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.
továbbHATVAN ÉVE A FÖLD KÖRÜL
1961. február 20-án John Glenn (1921-2016) lett az első amerikai, aki űrhajójával megkerülte a Földet. Ezzel az Egyesült Államoknak sikerült csökkentenie a szakadékot a Szovjetunióval szemben az űrversenyben. Az első Szputnyik földkörüli pályára állítása 1957-ben, majd Gagarin űrutazása eloszlatta az amerikaiak azon képzetét, hogy országuk sérthetetlen.
A LEGMODERNEBB MAGYAR NŐ – SLACHTA MARGIT
Slachta Margit (1884–1974) szerzetes nővér, az első magyar női parlamenti képviselő előtt tiszteleg a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet február 9-én megnyílt időszaki kiállítása. A Terror Háza Múzeum ezzel – egyedülálló módon – Magyarországon először rendez kiállítást Slachta Margit mindenki számára példamutató, kivételes erkölcsi tartásról tanúbizonyságot tevő életútjáról.
NÉPFELKELÉSTŐL A TÖBBPÁRTRENDSZERIG
1989. január 28-án a Magyar Rádió 168 Óra című műsorának vendége volt Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Itt elhangzott, elhíresült kijelentése szerint az, ami 1956-ban történt: „Egy oligarchikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelés” volt. A párt vezetését és a nyilvánosságot is váratlanul érte a nyilatkozat, amely a rendszerváltoztatás hazai történetének megkerülhetetlen jelentőségű mozzanata volt.
SZERETKEZZ, NEHÁBORÚZZ! – A HIPPIMOZGALOM TÖRTÉNETE
A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának idei első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.
CHARLES „LUCKY” LUCIANO: AZ AMERIKAI SZERVEZETT BŰNÖZÉS APJA
„Nincs olyan, hogy jó pénz vagy rossz pénz. Csak pénz van.”
továbbMI LETT VELED SZOCIÁLDEMOKRÁCIA? – CÉLKERESZTBEN GALLÓ BÉLA ÚJ KÖNYVE
SZÖVEG podcastunk hatodik adásában Galló Béla: Mi lett veled szociáldemokrácia? című új kötetét vettük górcső alá. A tudományos esszékötetről a szerző, Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Loppert Csaba történész, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke folytatott éles vitát. A beszélgetést Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történész munkatársa moderálta.
továbbMEGHOSSZABBÍTJA 30 ÉVE SZABADON ESSZÉPÁLYÁZATÁT A XX. SZÁZAD INTÉZET
2022. január 11-ig hosszabbítja meg történelmi esszépályázatát a XX. Század Intézet. A 9-12. osztályos diákoknak szóló felhívás – az értékes nyereménytárgyak megnyerésén túl – arra ösztönzi a középiskolásokat, hogy írjanak esszét az 1989-90-hez fűződő személyes családi történeteikből, mutassák be a kommunista Kádár-rendszer szabadsághiányos állapotát és hogy mit jelent a mai kor embere számára a szabadság.
továbbMI LESZ VELED, NÉMETORSZÁG?
A német nemzeti identitás a 20. században nagy változásokon ment keresztül, ma tagadhatatlanul válságban van. A nagy sikerű Babilon Berlin című sorozat kapcsán a német identitásválság történelmi gyökereiről és távlatairól beszélgetett Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója. A beszélgetést Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója vezette.
tovább1968 KELETEN ÉS NYUGATON – A MOZGALMI HULLÁM KETTŐSSÉGE
Kollektív emlékezetünkben az 1968-as év egy világméretű hullám csúcspontja, amely visszafordíthatatlanul átalakította a modern társadalmat. Ezt az átalakulást tekinthetjük felforgatásnak, de értékelhetjük felszabadulásnak is. Az igazság jelen esetben nem félúton keresendő, mert valójában ez a két ellentét egymást feltételezi.
továbbŰRVERSENY 2.0 – FOLYTATÓDIK A FÉLMÚLT BESZÉLGETÉSSOROZAT
A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának hetedik adásában, november 30-án a hidegháborús űrverseny fordulópontjairól, a ma is élő versengésről és az űrkutatás jelentőségéről beszélgettek. A témaindító sorozat ezúttal a 2020-ban bemutatott Challenger: Az utolsó repülés című dokumentumfilm-sorozat volt.
továbbBORN IN THE USA – AVAGY ROCK’N’ROLL A FAL TÚLOLDALÁN
1988. július 19-én este Kelet-Berlinben megközelítőleg 160 ezer ember gyűlt össze, hogy meghallgassa Bruce Springsteent. A közel négy órán át tartó koncert maradandó hatást gyakorolt a jelenlévőkre, ezért nem csoda, hogy 33 évvel később is életük egyik legmeghatározóbb emlékeként tartják számon.
továbbA LENGYEL MUNKÁSMOZGALOM, MELYNEK MÉRETÉN KÍVÜL CSAK PÉLDÁTLAN ÖSSZETARTÁSA VOLT NAGYOBB
SZÖVEG podcastunk ötödik adásában Karol Sauerland német származású lengyel filozófus Együtt egyedül. A Szolidaritás naplója című kötetéről beszélgettek. A két meghívott szakértő Kovács István Széchenyi-díjas történész, polonista és Mitrovits Miklós történész, polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa volt. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.
továbbRendőrterror a lehetőségek hazájában
Az 1968-as chicagói tüntetések a kamerák előtt és a kamerák mögött
továbbAudiovizuális emlékgyűjtés
Mégse olyan csendes az az óceán
A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának 2021. november 2-i, hatodik adásának résztvevői a csendes-óceáni térségért, ezen belül is Ausztráliáért folytatott, Egyesült Államok és Kína között dúló nagyhatalmi versengésről vitatkoztak. A 2016-ban bemutatott, a Titkok a város mögött című ausztrál sorozat cselekményéből kiindulva beszélgettek a térséggel kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdésekről: miért kiemelt geostratégiai jelentőségű a terület? Hogyan reagálnak az ausztrálok a kínai befolyásszerzési kísérletekre és milyen történelmi gyökerei vannak a ma érzékelhető folyamatoknak?
továbbA vasgróf a magyar politikában – Tisza István
„Két nagy éltető erő hajtja az emberiség mozgalmait: a széttagoló társadalmi s az egyesítő nemzeti felfogás”
továbbMiért volt mindig is működésképtelen szocializmus?
Joshua Muravchik, az amerikai neokonzervatívok meghatározó gondolkodója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatójának beszélgetése
tovább