Aktualitások

Joshua Muravchik, az amerikai neokonzervatívok meghatározó gondolkodója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatójának beszélgetése

1962 októberére a világ közel került ahhoz, hogy egy helyi konfliktus eszkalálódása miatt kitörjön a III. világháború. A karibi válság két főszereplője Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971) szovjet pártfőtitkár és John F. Kennedy (1917–1963) amerikai elnök voltak. Hruscsov Sztálin halálát követően lépésről-lépésre ragadta magához a hatalmat, riválisainak kiszorítását követően 1955-re ő lett a Szovjetunió teljhatalmú vezetője. A társadalmi feszültségek enyhítésére egy sor, az életszínvonalat növelő intézkedést hozott, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusán elmondott 1956. februári beszédében pedig „lerántotta a leplet” a sztálini terror időszakáról, ezzel saját politikai felelősségét elődjére hárította.

Rajk László (1909–1949) nevét szinte minden magyar ember ismeri, hiszen az egykori bel- és külügyminiszter volt a magyar kommunista diktatúra első komolyabb vezető pozíciót betöltő áldozata. Rajk személyére sokan elsősorban az 1949-ben, ellene és társai ellen lefolytatott koncepciós per áldozataként tekintenek. Azonban bármennyire is gyorsan és könyörtelenül távolították el Rajk Lászlót a hatalomból Rákosiék, a kommunista diktatúra kiépítésének első fázisában Rajk a legfontosabb szereplők között említendő.

A Félmúlt ötödik állomásán arra kerestük a választ, hogy mi volt a Prágai tavasz hatása keleten és nyugaton, mi vezethetett ahhoz, hogy fiatalok Európa-szerte önégetést végezzenek magukon és végül, miért kellett elnevezni a szocializmus ideológiai rendszerét emberarcúnak?

„Amikor be voltam tiltva, az összes fiatal olvasott engem; most, ha kötelezővé tesznek, egyik sem fog!”

A SZÖVEG című podcast vitaműsorunk harmadik adásában a Kulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvéről vitázik a szerző, Békés Márton történész-politológus és Kiss Viktor politológus, ideológiakutató. A beszélgetést vezeti Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

A második adásban Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszort, a XX. Század Intézet főigazgatóját kérdeztük az Országból hazát – 30 éve szabadon című, 2020 végén megjelent könyvéről, a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt harminc évről.

Az első adásban Frank Füredi Célkeresztben a határok című, 2021 tavaszán megjelent könyve áll a középpontban.

Folytatódott a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

Milyen identitásképző szerepe van a brit királyi családnak? Hogyan váltak annak tagjai világszerte ismert popkulturális ikonokká, és mi magyarázza irántuk a Nagy-Britannián kívül is megfigyelhető felfokozott érdeklődést? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb részében, amelynek a 2016-ban bemutatott A Korona, II. Erzsébet uralkodását bemutató történelmi filmsorozat adta a kiindulópontját.

Trianon 100 – A trianoni békeszerződés oktatásának történeti és pedagógiai módszertani kérdései címmel országos akkreditált pedagógusképzési programot indított általános és középfokú oktatási intézmények oktatói számára a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A képzéssorozat keretében mintegy ötezer pedagógus ismerkedhet majd meg az első világháborút lezáró trianoni békerendszerrel kapcsolatos legkorszerűbb tudományos eredményekkel.

2021. május 28-án harmadik adásához érkezett a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata.

Az első két alkalomhoz hasonlóan most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat, a csehszlovák rendszerváltoztatás idején játszódó, 2019-es Eszmélet című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. A résztvevők azt elemezték, hogy milyen szerepet játszottak a titkosszolgálatok a rendszerváltoztatás idején, hogyan és milyen mértékben tudták befolyásolni az események menetét, és kitértek arra is, hogy több mint harminc év elteltével mindennek milyen hatása van a rendszerváltoztatás megítélésére.

Folytatódik a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

2021. április 26-án második adásához érkezett a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. Ahogy előző alkalommal, úgy most is egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adta a beszélgetés kiindulópontját: a csernobili atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulója alkalmából a beszélgetéssorozat második része a 2019-es Csernobil című nagysikerű minisorozat köré szerveződött. A résztvevők azt elemezték, hogy mi volt Csernobil szerepe az atomenergiához fűződő viszonyunk megváltozásában és az 1986-os katasztrófa mennyiben jelentett fordulópontot a zöldmozgalmak történetében.

Elindult a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

2021. április 6-án indult Félmúlt címmel a XX. Század Intézet új, havonta jelentkező beszélgetéssorozata. Az első néhány adásban egy-egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adja majd a beszélgetések kiindulópontját. A nők évszázada címet viselő első adás a Mrs. America című, 2020-ban bemutatott sorozat köré szerveződött, a beszélgetőpartnerek a nőmozgalmak történetével és aktualitásaival foglalkoztak.

Megjelent Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Országból hazát – Harminc éve szabadon című kötete.

A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának új kötete Kulturális hadviselés címmel a kulturális hadviselés elméletét és gyakorlatát mutatja be.

Az amerikai történész által írt kötet segítségével betekintést nyerhetünk a „két kultúrára” szakadt Egyesült Államok világába.

A Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának szerkesztésében napvilágot látott kiadvány George Herbert Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének életútja előtt tiszteleg. A könyv 2012-ben jelent meg magyar és angol változatban. A könyv angol verziójának e-könyv változata, amely a Europe’s Luck – George H. W. Bush címet viseli, megvásárolható a nagyobb könyvesboltok weboldalán.

A Habsburg Történeti Intézet rendezvénysorozatának február 13-i eseményén Maruzsa Zoltán történész (ELTE), köznevelésért felelős államtitkár tartott előadást Tisza István külpolitikai nézetei címmel.

A Habsburg Történeti Intézet rendezvénysorozatának január 22-ei eseményén Maczó Ferenc, történész, az MTA BTK „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport tagja tartott előadást Zita királyné emlékezete címmel.