A Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja alkalmából szervezett megemlékezés a Kossuth téren kezdődött, majd emléksétával folytatódott, több száz megemlékező sétált át a Terror Háza Múzeumhoz, ahol az ünnepi beszédeket követően filmvetítéssel ért véget a program.
A Kossuth téren Kerényi Lajos piarista szerzetes beszédében a totalitárius diktatúrák lényegére rámutatva arról beszélt: ezek a rendszerek mind azt akarják, hogy az ember megszűnjön ember lenni és ne legyen akarata, csupán száma. A Donyec-medencei kényszermunkatáborba hurcolt szerzetes elmondta, hadifogolyként fiatal társaival elhatározta: soha nem fognak elcsüggedni a kereszt, a hit erejével legyőzik a kommunizmust.
Az emlékezők ezt követően egy-egy szál fehér virággal tisztelegtek az áldozatok előtt el a Duna-parti cipők emlékműnél, majd a menet a Terror Háza Múzeumhoz sétált.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a múzeumnál elmondta: az emlékezésnek úgy van értelme, ha a szemtanúk szólnak hozzánk. Ennek jegyében jött létre a Holokauszt, majd a Gulág és tavaly az 1956-os Emlékév is. „Az emlékévek véget érnek, de a megemlékezés folytatódik. Folytatódik, hogy hűek maradhassunk az előttünk járókhoz: mindahhoz, amitől ilyen drága a szabadság” – jelentette ki a tárcavezető.
Balog Zoltán leszögezte: ezen a napon azokra a hősökre emlékezünk, akik a siker reménye nélkül is szembeszálltak a totalitárius hatalmakkal, a gonoszság nagyon is konkrét, kézzel fogható megnyilvánulásaival, valamint azokra az áldozatokra is, akik testileg és lelkileg megtörettek valamely ideológia nevében egy az államot kézhez vevő terrorcsoport rövid távú érdekeiért.
Balog Zoltán emlékeztetett rá: az emléknap nem véletlenül esik augusztus 23-ra, hiszen 1939-ben ezen a napon köttetett meg a „végtelenül cinikus” Molotov–Ribbentrop paktum, amely mutatja, hogy milyen borzalmas hely volt ekkor és az ezt követő két évtizedben a két világbirodalom által koncként feldarabolt Közép-Európa. Ezekben az években ennek a régiónak a nemzeti szocializmusra és a kommunizmusra hivatkozó megszállók elleni, túlélésért folytatott kétségbeesett küzdelem jutott, a megmaradás lehetséges terepei pedig a kultúra, a tudomány, a sport és az egyházi közösségek lettek – mutatott rá a miniszter.
A Terror Háza Múzeum előtt Hámori József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, akadémikus elmondta: az emberiség által valaha létrehozott tudományos eredményeinek 95%-a a 20. században jött létre, ezért ezt a századot a tudás századának is nevezik. Ám mint látható: a tudás egyenlő a hatalommal, ugyanakkor a hatalommal való visszaélés egyenesen vezethet diktatúrák kialakulásához – tette hozzá.
Az esemény zárásaként a résztvevők koszorút helyeztek el és gyertyát gyújtottak a diktatórikus rendszerek áldozatainak tiszteletére, majd az érdeklődők a Terror Háza Múzeumban premier előtti vetítésen a kádár.kom című filmet tekinthették meg. Az alkotás értelmezhető és valós képet ad Kádár Jánosról, és többek között arra keresi a választ, hogy a számonkérést élete végéig elkerülő diktátor hogyan jutott a hatalom közelébe, majd a nevével fémjelzett rendszer mit adott és mi mindent vett el Magyarországtól.
Az Aradi-Beöthy Péter és Bodnár V. Róbert által rendezett 93 perces filmben közreműködik a kommunista rendszerben fontos pozíciót betöltő Berecz János, valamint Horváth Attila, Szakály Sándor, Szerencsés Károly, Alexander Sztikalin és Zinner Tibor történészek.
Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója bevezetőjében elmondta: „Egy igazán izgalmas, történeti szempontból maximálisan szakmai és hiteles” dokumentumfilmről van szó. Kifejtette, Molotov–Ribbentrop paktum helyett helyesebb Hitler–Sztálin szövetségről beszélni, ez a megállapodás pedig konkrétan a közép- és kelet európai népek és nemzetek leigázásra köttetett, egészen Finnország északi részétől Kréta szigetéig, a mai Moldovai köztársaságtól a cseh területekig.
Ez a két éven keresztül tartó szövetség azt is jelenti, hogy az 1939 és 1941 között elkövetett sztálini bűnök „társtettese” Hitler volt, a hitlerieké pedig Sztálin. „Aki a hitleri bűnöket és a holokauszt rémtettét elítéli, de közben nem ítéli el ugyanilyen erősen, nyersen és állhatatosan a sztálini bűnöket, az az ember erkölcstelen. És vica versa ugyanígy működik”– jelentette ki a kutatási igazgató.
Békés Márton végezetül a nézőkhöz szólva elmondta: „Önök, akik itt ezen a hosszú sétán hitet tettek a totalitárius diktatúrák ellen és megemlékeztek ennek a két diktatúrának az áldozatairól, azt gondolom, elégtétellel fogják befogadni ezt a filmet.”
Az egész estés, sétával egybekötött megemlékezésen a megszólalókon kívül részt vett még Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, valamint az ellenzéki pártok és az egyházak képviselői, továbbá a diplomáciai testületek tagjai.
