Októberi Félmúlt adásunkban rendhagyó módon egy kitalált személy került a középpontba. Beszélgetésünk apropóját Greta Gerwig idén nyáron bemutatott Barbie című filmje szolgáltatta, melynek főszereplője a XX. század egyik ikonja, maga Barbie volt. Az adás során meghívott vendégeink megbeszélték mi vezetett a Barbie babák népszerűségéhez, milyen nőképet sugallt kezdetekben és napjainkban, valamint, hogy milyen üzenete volt magának a filmnek.
Meghívott vendégeink Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója és Megadja Gábor eszmetörténész, a Századvég Politika Gondolkodás Kutatóintézet igazgatója voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.
Ugron Zsolna úgy gondolja, hogy hiába tekintik sokan a Barbie babákat a feminizmus egyik szimbólumának, ennek ellenére Barbie legerősebb tulajdonsága az abszurd módon idealizált női test, ami sok esetben visszatarthatja a szülőket attól, hogy gyerekeiknek Barbie babákat vegyenek. Megadja Gábor Barbie 1959-es „megjelenését” az „amerikai álom” aranykorának tulajdonítja, a radikális feminizmus ekkor még nem volt jelen az amerikai gondolkozásban. Maga a baba pedig ennek az álomnak egy idealizált megtestesüléseként született meg.
EGY JÁTÉK EZER ARCA
Ugyan Barbie rengeteg karriert befutott az évek során, a babákhoz készült kiegészítő termékekkel kapcsolatban megfigyelhető jelenség volt, hogy a házasság és a család nem kapott figyelmet, a Barbie-házak, Barbie-autók így mind egyszemélyesek voltak. Ugron Zsolna szerint ez a Barbie-babák praktikusságát növelte inkább, hiszen a babákhoz így lehetett venni többféle ruházatot, házat, autót. Így Barbie-val nagyon sok féle szerepet el tudtak játszani a gyerekek. Barbie maga pedig egy nagyon jól kitalált kereskedelmi termékké nőtte ki magát, ebben pedig nagy szerepet játszott a babák testreszabhatósága. Megadja Gábor a babák kereskedelmi termékként való kezelésével kapcsolatban megjegyezte, hogy fontos megnézni, melyik korosztálynak is szólnak. A házasságnak, gyerekvállalásnak nincsen aktualitása a gyerekkornak abban a fázisában, amikor még Barbie-val játszanak a gyerekek. Azonban ahogy belépnek a kamaszkorba úgy szépen lassan Barbie is egyre jobban kikopik az életükből és a babához hozzáállásuk is gyökeresen megváltozik sokesetben.
Barbie napjainkbeli megjelenésével és üzenetével kapcsolatban Megadja Gábor kiemelte, hogy az 1950-es években ezt a terméket el lehetett adni az amerikai álom „becsomagolásával”, ma viszont már azzal népszerűsítik inkább, hogy Barbie képes pozitív módon megváltoztatni a világot, erős hangsúlyt helyezve az elfogadásra és befogadásra. Ugron Zsolna úgy érzi, hogy Barbie valójában nem változott az évek során, csupán a csomagolása, hajszíne és bőrszíne változik, ezektől azonban nem lesz emberibb, hiszen a tökéletességét, idealizált testvonásait ugyanúgy megtartották.
A film megszületésének körülményeire reflektálva Ugron Zsolna úgy értékelte, hogy ugyan egy hollywood-i filmről van szó, amely a Barbie-t gyártó Mattel keze alatt született meg, mint egy közönségfilm, ennek ellenére ebből a műfajból és a keretrendszerből a rendezőnek sikerült egy nagyon sokrétegű, tartalmas filmet alkotnia. Megadja Gábor pedig kíváncsian várja, hogy a film utáni időszakban milyen mértékben növekedik a Barbie-babák eladási száma, ami megválaszolná, hogy a film valójában egy marketing fogás lett volna-e a Matteltől.
A beszélgetésen még szó esett meghívott vendégeink személyes élményeiről és Barbie-hoz való hozzáállásukról, Barbie létrejöttének és a „baba-piacon” történő megjelenésének körülményeiről, a film általános mondanivalójáról, problémafelvetéseiről, a női-férfi szerepek filmbeli bemutatásáról, illetve annak széleskörű fogadtatásáról.
