A XX. Század Intézet meghívására hazánkba érkezett Ricardo Ruiz de la Serna spanyol jogász, történész, egyetemi docens, politikai elemző (Universidad CEU San Pablo, Madrid), hogy előadást tartson arról a kevesek által ismert történelmi tényről, hogy 1956-ban Spanyolország Franco tábornok vezetésével százezer önkéntes spanyol katonát küldött volna Budapestre, a magyar forradalmárok segítségére, de az amerikai vezetés megakadályozta azt.
A teltházas előadáson Schmidt Mária köszöntő szavai után Ricardo Ruiz de la Serna a huszadik századi magyar–spanyol kapcsolatokról, az 1956-os forradalom spanyol visszhangjáról, Habsburg Ottó és Francisco Franco kapcsolatáról, és mindenekelőtt Franco tábornok intervenciós tervéről beszélt. A spanyol polgárháborúban több mint ezer magyar önkéntes harcolt a köztársaságiak, és csak párszázan a nacionalisták oldalán. A magyar kommunista brigádok névre és hírre tettek szert a spanyolok körében, Rajk László és Gerő Ernő neve különösen ismert lett a harcok alatt.
A második világháború után Magyarországon hatalomra került kommunistákkal a polgárháborúban győztes antikommunista Franco megszakította a diplomáciai kapcsolatot. A magyar emigrációval azonban összeköttetésben maradt, és így kiépült egy alternatív diplomáciai csatorna Spanyolország és az emigráns magyarok között.
A SPANYOL JÓAKARAT SZÜRKE EMINENCIÁSAI
Ricardo Ruiz de la Serna előadásában ezek a magyar emigráns politikusok, diplomaták játszották a főszerepet. Habsburg Ottó közeli kapcsolatban volt a spanyol vezetéssel, és pontos, naprakész információval látta el Francot az úgynevezett „népi demokráciákról” – mondta az előadó. Közbenjárására Spanyolország számos jelentős lépést tett a kommunizmusból menekülők befogadására, megsegítésére, magyar nyelvű műsorokat sugárzott a spanyol rádióban. A másik szereplő Révész Andor volt, aki rendszeresen tudósította a spanyolokat a kelet- és közép-európai helyzetről. A magyar emigráns diplomácia vezetője Marosy Ferenc volt, akinek Habsburg Ottóval együtt valódi befolyása volt Madridban 1956-ban.
Az első ország, amely diplomáciai lépéseket tett 1956-ban Magyarország támogatására, Spanyolország volt. A spanyol ENSZ-nagykövet tiltakozott a világszervezetben Moszkva agressziója ellen. A spanyolok nem csak Habsburg Ottó közbenjárása miatt, hanem valóban aggódtak Magyarországért, és szolidárisak voltak, hangsúlyozta Ruiz de la Serna. Spanyolország szerte miséket mutattak be és segélyeket folyósítottak a magyar forradalmároknak és menekülteknek, már a magyar forradalom első napjaitól.
Franco magyar bizalmasainak hatására összehívta vezérkarát és a szabadságharcosokat megsegítendő katonai misszió mellett határoztak. Fegyverszállítmányok és százezer önkéntes mozgósítása volt a terv, amelyhez a toborzást többek között Habsburg Ottó rögtön el is kezdte. Már az első napokban többezer önkéntes jelentkezett, és a katonai akció logisztikai része már november 4-én megkezdődött. Még spanyol önkéntesek is szép számmal jelentkeztek, köztük voltak a spanyol külügyminiszter fiai is.
AZ AMERIKAI ÉRDEKEK SZABTAK GÁTAT A SEGÍTSÉGNYÚJTÁSNAK
A hidegháborús feszültség, a kiszélesedő konfliktustól való félelem, valamint a nyugati hatalmak hanyagsága miatt azonban meghiúsult a spanyol katonai segítségnyújtás. Ruiz de la Serna elmondta, hogy a polgárháború vége óta nemzetközi izolációban lévő Spanyolország számára egy kitörési pont lehetett volna a szovjetek elleni katonai akció. Azonban az USA-val még éppen rendeződőben lévő kapcsolatok miatt Madrid óvatos volt, és kikérte az amerikai külügy véleményét. A washingtoni State Department azonnal leállíttatta az akciót.
Meghívott előadónk szerint a spanyol vezetésnek valóban szándékában állt a magyarok katonai úton történő megsegítése. A misszió meghiúsulása után azonban egyetlen módja maradt Spanyolországnak a segítségre: megnyitották a határokat a magyarok előtt. A Nyugat nem tett meg mindent Magyarország szabadságáért, de a remény és a tragédia napjaiban Spanyolország legalább ott állt a magyarok mellett – zárta előadását Ricardo Ruiz de la Serna.
Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója,
Ricardo Ruiz de la Serna spanyol jogász, történész, egyetemi docens, politikai elemző (Universidad CEU San Pablo, Madrid),
Schmidt Mária a XX. Század Intézet főigazgatója
