Herzl Tivadar naplójának megjelenése egy régi hiányt pótolt Magyarországon, mely elősegíti személyének, a cionizmusnak és a dualizmus korszakának mélyebb megértését.
Több mint száz év után, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában magyarul is megjelent Herzl Tivadar naplója, amit élete utolsó kilenc évében, 1895-től 1904-ig írt. Herzl Tivadar író, politikus, Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus atyja. Pesten született, tizennyolc éves koráig itt élt és tanult, élete végéig kiválóan beszélt magyarul. 1896-ban megírta A zsidó állam című művét, amivel elindította a politikai cionizmus mozgalmát. A most először magyar fordításban megjelent napló segíthet, hogy személye, gondolkodása és munkássága ismertebbé váljon a magyar közvélemény előtt.
A kötet jelentőségéről, megszületésének és kiadásának körülményeiről beszélgetett Gerő András történész, a kötet szakmai lektora, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Frank Füredi szociológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Baczoni Dorottya történész, a kötet szerkesztője, a XX. Század Intézet igazgatója. A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Betlen János egyben a kötet egyik fordítója is volt
Baczoni Dorottya elmondta, hogy a napló első, német kiadása után száz év telt el, mire magyarul is megjelenhetett, ez pedig rávilágít a Herzlhez fűződő viszonyunkra, vagy annak hiányára. Nevét még mindig alig ismeri a magyar közvélemény, miközben a zsidó állam megálmodója itt született, beszélt magyarul, foglalkozott a magyarokkal, és komplex identitásának mindig része volt a magyarság is.
A kétezer oldalra rúgó naplót teljes terjedelmében elektronikus formában olvashatjuk, nyomtatott formában pedig az Alapítvány egy – még mindig terjedelmes – válogatást adott közre. A válogatásban megjelenik mind Herzl személyes fejlődéstörténete, belső vívódásai, ezen felül tekinthető társadalomrajznak is, és a politikai közeget, a cionizmus politikai dilemmáit is testközelből ismerhetjük meg általa.
Gerő András szerint Herzl álma saját korában őrületnek tűnhetett, a korszak politikai és társadalmi közegében a zsidó állam létrehozása szürreális ötlet volt. Azonban az álom ötven évvel később mégis valósággá vált: Olykor ugyanis előfordul, hogy „ami a tegnap őrültsége az a ma realitása” – fogalmazott Gerő, Konrad Lorenz etológus egyik híres mondását parafrazeálva. Herzl a zsidó államot nemcsak egy olyan közegben álmodta meg, amelyben a megvalósítást a külső tényezők nehezítették, de a zsidóságon belül sem adódott magától az országalapítás gondolata. A zsidóknak ugyanis nem volt valláson alapuló igényük arra, hogy saját földjük legyen szekuláris értelemben.
A történész rámutatott, hogy Herzl nem gondolkozott azon, hogy a megalapítandó állam helyén már emberek élnek, jelesül az arabok. Ezáltal a cionizmus valójában két nemzetet teremtett, a zsidó nemzetet akaratlagosan, a palesztin nemzetet viszont nem akaratlagosan.
Frank Füredi azon csodálkozott, hogy Herzl annak ellenére rendelkezett ezzel a végül halála után sikerre vitt, rendkívül erős politikai vízióval, hogy műveltsége nem terjedt ki a zsidó történelem és a protocionista irodalom mélyebb ismeretére. A szociológus a naplóból azt olvasta ki, hogy Herzl voltaképpen saját identitását próbálta megtalálni a cionizmus eszméjén keresztül. A személyes identitás keresése és a politikai cél tehát szervesen fonódott össze Herzl életének utolsó kilenc évében.
Már a kerekasztal-beszélgetés alatt kialakult szakmai vita – mennyire volt hatással Herzl programjára a Dreyfus-ügy, hogyan hatott rá az Osztrák-Magyar Monarchiában tapasztalt zsidóellenesség – is arra világított rá, hogy Herzl Tivadar naplójának megjelenése egy régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon, és minden bizonnyal elősegíti majd Herzl személyének, a cionizmusnak és a dualizmus korszakának mélyebb megértését.
