Félmúlt

Idén október 23-án ismét megemlékeztünk a magyar történelem egyik legfontosabb időszakáról, az 1956-ban kirobbant forradalomról és szabadságharcról. A XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb részének apropóját az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulója adta. Műsorunkban a forradalom világpolitikai hatásairól, illetve annak külföldi megítéléséről, értékeléséről beszélgettek vendégeink.

Az utóbbi években több budapesti köztérelnevezés és szoborállítás is heves közéleti vitákat generált, aminek apropóján legújabb FÉLMÚLT adásunk témája a szimbolikus térhasználat volt. A beszélgetés során felmerült, hogy lehet-e Horn Gyuláról sétányt elnevezni, el kell-e távolítani helyéről a XII. kerületi Turul-szobrot, és miért támadják sokan egy kereszt elhelyezésének tervét a Szabadság-szobor talapzatán.

A legújabb FÉLMÚLT az 1939. augusztus 23-án aláírt Hitler–Sztálin-paktumról, más néven a Molotov–Ribbentrop-paktumról szólt. Vendégeink megvitatták, hogy miért éppen ezen szerződés évfordulójához kapcsolódik a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja és milyen jelentőséget hordoz magában az emléknap.

Lassan egy hónapja focilázban égünk. Az is tudja, hogy éppen most zajlik a labdarúgó-Európa-bajnokság, aki nem rajong a fociért. Ebből adódóan a XX. Század Intézet FÉLMÚLT adásának nyári különkiadásában a futball identitásformáló erejéről, a labdarúgás és a politika viszonyáról, illetve a magyar labdarúgás sikerkorszakairól beszélgettünk.

Legújabb FÉLMÚLT adásunkban az 1920. június 4-én aláíratott trianoni békediktátumig vezető útról, a szerződés magyarságra gyakorolt hatásáról, a Trianon-trauma kezeléséről és a hazánkban 1990, majd 2010 után végbemenő emlékezetpolitikai változásokról beszélgettünk.

A FÉLMÚLT legújabb adásában a Szövetségesek II. világháborúban kivívott európai győzelmének napjáról beszélgettünk, melyet a nyugati országok 1945. május 8-án, Oroszországban május 9-én ünnepelnek. Meghívott vendégeink megvitatták a Győzelem Napi narratívák alakulását a hidegháború időszakában, a Szovjetunió összeomlását követően, valamint, hogy mennyiben változott a Győzelem Napja körüli emlékezetpolitika a jelenleg is zajló orosz–ukrán háború alatt.

Visszatért a FÉLMÚLT. Legújabb adásunkban hazánk történelmének egyik legtragikusabb pillanatáról, az 1944. március 19-én bekövetkezett náci megszállásáról és annak következményeiről beszélgettünk. Vendégeink megvitatták a megszállás előzményeit, a magyar történelemre és a II. világháborúra gyakorolt hatásait, a magyar külpolitika 1930-as és 1940-es években való alakulását, illetve a magyar zsidóság sorsát.

Októberi Félmúlt adásunkban rendhagyó módon egy kitalált személy került a középpontba. Beszélgetésünk apropóját Greta Gerwig idén nyáron bemutatott Barbie című filmje szolgáltatta, melynek főszereplője a XX. század egyik ikonja, maga Barbie volt. Az adás során meghívott vendégeink megbeszélték mi vezetett a Barbie babák népszerűségéhez, milyen nőképet sugallt kezdetekben és napjainkban, valamint, hogy milyen üzenete volt magának a filmnek.

Legújabb adásunkban az atombomba kifejlesztése és bevetése körüli dilemmákról beszélgettünk, amihez az apropót Christopher Nolan idén nyáron bemutatott Oppenheimer című filmje szolgáltatta. Az adásban szó esett Robert Oppenheimer és Teller Ede közötti párhuzamokról, az őket elválasztó töréspontokról, arról, hogy milyen eltérő felfogásuk volt a hidegháborúról és milyen stratégiát tartottak volna követendőnek, valamint, hogy mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését élete során. Vendégeink továbbá megvitatták az atombomba kifejlesztése és bevetése körüli morális és politikai dilemmákat, melyekkel mind feltalálói, mind Truman elnök szembenéztek.

A nyári szünet előtti, utolsó Félmúlt adásunkban Fekete Rajmund nemrégiben megjelent, Az amerikai álom (vége) – John F. Kennedy című kötetéről beszélgettünk. A könyv az idén hatvan éve meggyilkolt amerikai elnök, John F. Kennedy politikai pályáját mutatja be. A beszélgetés során meghívott vendégeink a Kennedy-jelenségen túl megvitatták az elnök popkultúrában betöltött szerepét, illetve az általa folytatott és képviselt politika tartalmát.

Adásunk meghívott vendégei Fekete Rajmund, az esemény apropóját szolgáló kötet szerzője, történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Böszörmény-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a MOME alapítványi elnöke voltak. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Félmúlt című beszélgetéssorozatunk legutóbbi adásában David Ben-Gurionról, Izrael  államának első miniszterelnökéről beszélgettünk. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulója kapcsán számba vettük Ben-Gurion politikai tevékenységének főbb állomásait, a miniszterelnöksége alatt a Közel-Keleten végbemenő változásokat, valamint azt, hogy hogyan alakította a nemzetközi politikai helyzetet Izrael létrejötte.

Idén volt 20 éve, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2003. márciusában megkezdte Irak elleni invázióját. Az évforduló kapcsán a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának áprilisi epizódjában a háború kitörésében kulcsszerepet játszó politikai vezetőkről, George W. Bushról és Tony Blairről beszélgettünk.

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának márciusi epizódja az egyik legismertebb amerikai elnökről, Ronald Reaganről szólt, aki az Amerikai Egyesült Államok javára billentette a hidegháború menetét.

David P. Goldman amerikai közgazdász, stratégiai elemző, az Asia Times újságírója intézetünknek adott exkluzív interjúban beszélt az USA távol-keleti kihívásairól, azok lehetséges megoldásairól és Kína nyugati szemmel nehezen megérthető stratégiai gondolkodásáról.

A kelet-európai kommunista rendszerek kifulladásával egy időben Kína is szakított a szovjet típusú kommunizmussal. A váltásra Mao Ce-tung halála után utódja: Teng Hsziao-ping vezetésével került sor, aki forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető.

A 20. század Magyarországon is traumákkal teli időszak volt, a történészek és a pszichológusok együttműködése ezért kiemelten fontos a korszak feltárásához. Félmúlt  beszélgetéssorozatunk idei utolsó állomásán, az egyéni és a kollektív traumákról volt szó. Aktuális témánkat rendhagyó módon ezúttal nem csak történészi, hanem pszichológiai szempontból is körbejártuk.

A XX. Század Intézet Félmúlt beszélgetéssorozatának következő állomásán, október 27-én a francia politikára máig hatással levő Dreyfus-ügyről beszélgettek, melynek apropóját Roman Polanski 2019-ben megjelent Tiszt és kém – A Dreyfus-ügy című filmje adta.

A nyári szünet után folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A második évad első részében a beszélgetés kiindulópontját az északír konfliktust egy kisfiú szemszögéből bemutató, 2021-es rendezésű Belfast című film adta. Vendégeink a konfliktust kirobbantó okokról, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) szerepéről, valamint az 1998-as nagypénteki megállapodás óta eltelt nemzetközi változásokról, köztük a Brexit körülményeiről is beszélgettek. Meghívottjaink Egedy Gergely történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára és Gálik Zoltán nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense voltak, a beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának tizenkettedik állomásán, május 3-án a Kádár-korszak magyar filmművészetéről, a magyar film nemzetközi jelenlétéről és benne Makk Károly szerepéről beszélgettünk.