Arcok a múltból – Oral history sorozatunk ötödik interjúalanya Makk Károly (1925–2017) filmrendező.
Makk Károly a XX. század egyik legkiemelkedőbb magyar filmrendezője. A mozik világa már kisgyerekként magába szippantotta, édesapja, Makk Kálmán ugyanis mozigépészként dolgozott. A Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakos hallgatójaként tanult, ahonnan politikai okokból kirúgták, diplomáját csak később szerezhette meg.
A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – hívták meg. A Szerelem megkapta a zsűri nagydíját.
A nemzeti emlékezet identitásunk fontos eleme, mely az 1945 utáni korszakot illetően számos tekintetben hordoz magában űrt. A generációk közötti természetszerű tapasztalat-, információ- és tudáshiányból fakadó különbség miatt mind az egyéni és a kollektív emlékezet, mind a társadalomtudományok és az oktatás szintjén nehéz befogadhatóvá tenni ezt az időszakot. Magyarországon a kommunista diktatúrák társadalmi emlékezetének kiemelt jelentősége van, a közelmúlt történelmének értelmezése éppen ezért ma már nem képzelhető el az adott történelmi korszakot átélt személyek elbeszélései, úgynevezett oral history interjúk készítése és elemzése nélkül.
A XX. Század Intézet új, kéthetente jelentkező sorozatában a megértés folyamatát segítve az intézetet fenntartó KKETTK Alapítvány oral history gyűjteményéből tesszük közzé egy-egy interjú legérdekesebb részeit. Az interjúalanyok elbeszélései közelebb hozzák a XX. század viharos évtizedeit, átélhetővé válik általuk többek között a kommunista diktatúra könyörtelen valósága, az 1956-os forradalom vagy a rendszerváltoztatás időszaka is.
