Magyarország 20. századi történelme tele van tragikus eseményekkel és élettörténetekkel. Az első világháború után hazánkat a trianoni békediktátummal feldarabolták. A háborút követő káoszban rövid ideig a kommunisták ragadták magukhoz a hatalmat. Kun Béláék a terror minden eszközét bevetették hatalmuk megszilárdítása érdekében. Bukásuk után vezetőiket letartóztatták, pártjukat betiltották.
A kommunista mozgalmat azonban nem sikerült felszámolni, számos titokban szerveződő kommunista közösség alakult az 1930-as évekig. 1945-ben, egy újabb vesztes háború után Magyarország szovjet megszállás alá került. A szovjetek közreműködésével a kommunisták ismét megszerezték a hatalmat Magyarországon, amelyet a rendszerváltoztatásig megtartottak. A diktatúra kezdeti éveiben Rajk László volt a kommunista terrorrendszer egyik leghűségesebb kiszolgálója. Belügyminiszterként létrehozta az Államrendőrség Államvédelmi Osztályát (ÁVO), előkészítette és levezényelte az 1947-es „kékcédulás” választásokat, felügyelte az első koncepciós pereket. Elvtársai mindennek ellenére később gondolkodás nélkül leszámoltak vele. 1949-ben, az általa megalkotott módszerek segítségével, egy koncepciós per keretén belül halálra ítélték és kivégezték. Duncan Shiels könyvében a Rajk család történetét dolgozza fel, különös figyelmet fordítva Rajk László életútjára és radikalizálódására.
Duncan Shiels angol újságíró az 1980-as években érkezett Magyarországra. Shiels érdeklődve figyelte hogyan emlékeznek meg Magyarországon és saját hazájában az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A körülmények ismeretében nem lepődött meg amikor a szokásos kommunista narratíva köszönt vissza október 23-án: ellenforradalomnak, fasiszták és bűnözők közös akciójaként mutatták be 1956 történetét. Angliában egy dokumentumfilm azonban megragadta figyelmét, ami Rajk László fia, ifjabb Rajk László közreműködésével készült. A When Did You Last See My Father? (Mikor láttad utoljára apámat?) című filmben a hírhedt belügyminiszter egykori barátait szólította meg a fia. Ifjabb Rajk László 1989-ben építészként megtervezte Nagy Imre és társai újratemetésén a gyászszertartás dekorációját. Duncan Shiels is részt vett a temetésen, ekkor határozta el, hogy interjút készít Rajkkal. 1991-ben már, mint országgyűlési képviselőt kereste fel Rajkot. Shiels ekkor ismerte meg id. Rajk László és Rajk Endre, a kommunista és a nyilaskeresztes testvérpár életét. Shiels eldöntötte, hogy egy nap feldolgozza a fivérek történetét, így született meg könyve, a Les Frères Rajk. A kötet 2006-os francia kiadása után 2007-ben jelent meg magyarul A Rajk fivérek címmel.
A kötet elején Shiels bemutatja címszereplőink szüleinek életét. A szerény anyagi körülmények között élő székelyudvarhelyi házaspárnak tizenegy gyermeke született. Endre 1899-ben, László 1909-ben látta meg a napvilágot. Az osztrák eredetű Reich nevet az 1910-es években magyarosították először Rájkra, majd Rajkra. A román hadsereg közeledése miatt Rajkék elhagyták az erdélyi Székelyudvarhelyt és Berettyóújfalun kerestek menedéket. Rövid itt tartózkodásuk után azonban a szülők kiskorú gyerekeikkel visszaköltöztek Erdélybe. László 1924-ben hagyta el Székelyudvarhelyt. Az ekkor 15 éves fiú Endre bátyját kérte, hogy amikor hazaindul, őt is vigye magával: „Tudom, nagy áldozatot kérek tőled, mégis el kell mondanom: Magyarországon szeretnék továbbtanulni. Nem tudok én románul tanulni, nem tudom elviselni a román tenni akarás gondolatát, nem tudom a bennem lévő ellenszenvet, amit bennem ezek a szándékok felkeltettek, leküzdeni. Te, aki a mi helyzetünket nem ismered, talán érthetetlennek tartod ezt. Kérlek, érts meg én nem akarok román lenni! S mert azt akarnak belőlem csinálni, még inkább nem megy.” (28. o.) Endre egyeztetve szüleivel, Nyíregyházára vitte öccsét. A fiúk ekkor látták utoljára édesapjukat, aki még az év végén elhunyt.
Rajk Lászlóval kapcsolatban Shiels kiemeli, hogy idősebb testvéreivel ellentétben ő megtapasztalta milyen szegénységben élni, tanúja volt édesapjuk szenvedésének, addigi életük ellehetetlenülésének. Ezek mind-mind azt a gondolatot erősítették benne, hogy családjukat és tisztességesen dolgozó apjukat a globalista világ kegyetlensége tette tönkre. Így kezdte meg közeledését a baloldali eszmék felé. Egy olyan politikai eszmerendszerrel akart azonosulni, ahol az apjához hasonló emberek sikeresen boldogulnak és nem tiporják el őket. Magyarországon a bolsevik ideológiát tűzzel vassal űzték, a kommunista pártot pedig betiltották. László ezért bátyja, Gyula segítségével a franciaországi besançoni egyetemre iratkozott be, ahol elmélyülhetett az általa kiszemelt ideológiában. A marxizmusban találta meg azt a biztos pontot, amiről úgy gondolta, hogy megóvhatta volna édesapját. 1930-as hazatérésekor szembesültek fivérei először László új politikai beállítottságával. Endre így emlékezett vissza öccse balratolódásáról: „Nemsokára tapasztalnom kellett, hogy megismerkedése a Nyugattal, a »modern eszmeáradatokkal«, felkeltették benne a politika, a társadalomtudományok iránti érdeklődést, és a kívánatosabbnál élénkebben kezdett foglalkozni a szocializmus, de főként a kommunizmus problematikájával”. (42. o.) Az idősebb testvérek már Magyarországon éltek 1919-ben, amikor Kun Béla hatalomra került. Lászlóval ellentétben, ők a kommunistákat és eszméiket tartották az országra leselkedő legnagyobb fenyegetésnek.
Visszatérése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol már kifejezetten a hozzá hasonlóan gondolkodó társaságot kereste. Frissen megalakult csoportjuk azonban hamar szemet szúrt a hatóságoknak. Letartóztatták őket szórólapok terjesztése miatt. Végül testvérei közbenjárására engedték őket szabadon. A letartóztatás viszont csak tovább radikalizálta Lászlót. 1931-ben belépett a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségébe (KIMSZ), majd a kommunista pártba is. Emiatt újabb fogság várt rá, az egyetemről pedig elbocsátották. Gyula bátyja ettől kezdve minden támogatást megtagadott tőle, Endre pedig már tudta, hogy Lászlót nem lehet eltántorítani az általa választott úttól. Rajk László így vált a magyarországi kommunizmus egyik korai meghatározó alakjává.
László és Endre egy dologban azonban egyetértettek: Magyarországnak új politikai rendre van szüksége. Endre a választ a nemzetiszocializmusban, a trianoni békediktátum teljes revíziójában és a történelmi Magyarország helyreállításában látta. A kommunizmust nem csak hazánk, de az egész világ számára a legnagyobb veszélynek tartotta. Lászlóhoz hasonlóan Endre életében is volt egy konkrét pillanat, ami fordulópontot jelentett a sora tekintetében. Számára ez 1936-ban jött el, amikor megismerkedett Szálasi Ferenccel. „Tagadhatatlan, mély benyomást tett rám. S aztán, hogy megismerhettem egész gazdasági és politikai programját, követőjévé váltam. Több kiváló tagját ismertem már akkor a magyar politikai életnek, de egyet sem olyat, aki a nemzet sorsproblémáit oly tisztán, oly átfogóan látta volna, mint ő.” (81. o.) Szálasi a Nyilaskeresztes Párt mezőgazdasági politikájának irányításával bízta meg Endrét. Később megkapta a Szálasi leghűségesebb követőinek adományozott hűséggyűrűt. Szálasi és a nyilasok 1944. október 15-i hatalomátvételével a két testvér politikai pályája ellentétes irányba mozdult: az egyik fent, a másik lent találta magát. László, az illegális kommunista mozgalom egyik vezetőjeként célponttá vált, rövidesen le is tartóztatták. Endre viszont az új nyilas vezetés kormánybiztosa lett, feladatának kapta, hogy a lakosság és a hadsereg élelmezését megszervezze. Endre saját emlékirataiban ugyan kifogásolhatónak tartotta a zsidók deportálását és meggyilkolását, mégis részt vett ebben az embertelen folyamatban. A nácikkal való együttműködést tartotta az egyetlen módnak arra, hogy Magyarországot és Európát megvédjék a kommunizmus eszméitől.
Hiába érkezett a két testvér azonos családi környezetből, rendelkezett azonos neveltetéssel, élettapasztalataik alapján politikai téren teljesen szembefordultak egymással. Mindketten egy szélsőséges ideológiában találták meg a számukra legfontosabb célokat. A Rajk-fivérek ugyan összeegyeztethetetlennek tartották egymás politikai hovatartozását, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nemzetközi szocializmusért küzdő kommunisták és a nemzetiszocializmus hívei ugyanazokat az embertelen módszereket vetették be céljaik eléréséért. A két ideológia és a rájuk épülő diktatúra egy tőről fakadt, egyikben sem volt helye a szabadságnak és az alapvető emberi jogoknak.
A politikai szembenállás azonban nem gátolta meg egyikőjüket sem abban, hogy megmentsék a másik életét. A kötet talán legérdekfeszítőbb része, amikor Endre nyilaskeresztes kormánybiztosként felhasználta befolyását, hogy kommunista öccsét megmentse a biztos haláltól. László tárgyalásán személyesen jelent meg és sikeresen lépett fel testvére védelme érdekében. László ügyét polgári bíróságra helyezték át, a halálbüntetés pedig lekerült az asztalról. A szovjet csapatok ekkorra már Magyarország területét szinte teljesen elfoglalták. Szálasiék elvesztették az ország feletti irányítást, így hamarosan menekülőre fogták. 1945-re biztossá vált, hogy Magyarország a szovjetek érdekszférájába esik, Rajk László előtt pedig megnyílt a hatalomhoz vezető út. 1946-ban, miután kinevezték belügyminiszternek, a Rajk család legbefolyásosabb tagjává vált. Személyesen járta ki, hogy Endrét ne minősítsék Szálasihoz és a nyilas vezetőkhöz hasonlóan háborús bűnösnek. Endre így megmenekült, és a későbbi NSZK területén telepedett le. László álma pedig beteljesült. A sors iróniája, hogy éppen az a diktatúra végzett vele, amelynek a kiépítésében az egyik legfontosabb szerepet vállalta.
Shiels nem csupán a Rajk család útját mutatja be könyvében, de gondosan felvázolja a testvérek életét befolyásoló nemzetközi és belpolitikai tényezőket is. Az olvasó így betekintést nyer a magyar történelmet és a Rajk famíliát egyaránt megrázó eseményekbe. Kezdve a trianoni békediktátummal, a nyilas és a kommunista hatalomátvételig, végül pedig László 1949-es kivégzését és annak körülményeit ismerhetjük meg. A szerző által választott két főszereplő a 20. század legkegyetlenebb ideológiáinak kiszolgálói voltak, felelősségüket és bűnösségüket a szerző nem kérdőjelezi meg. Nem mentegeti őket az olvasó előtt, csupán bemutatja azokat a körülményeket és élethelyzeteket, amelyek e két radikális ideológia irányába terelték Endrét és Lászlót. A Rajk fivérek hasznos olvasmányként szolgálhat azok számára, akik egyéni sorsokon keresztül szeretnék megismerni a magyar történelem egyik legsötétebb korszakát.
Duncan Shiels: A Rajk fivérek. Vince Kiadó, Budapest, 2007. 226. o.
Lakházi Ákos
