Ady Endre a huszadik század egyik legfontosabb magyar költője, még úgy is, hogy csak két évtizedet élt a században. A dualizmus utolsó húsz évének meghatározó szellemi alakja, a monarchia társadalmának és politikájának kérlelhetetlen bírálója volt. Az ő nevéhez fűződnek az első világháború legfontosabb magyar nyelvű versei, amelyek elementáris erővel adják át az európai testvérháború esztelenségét. Egyik legfontosabb ezek közül Emlékezés egy nyár-éjszakára című verse, mely a háború kitörése előtti feszült légkör hangulatát adja át.
„Európa háborúra készült 1914-ben.”
Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata.
Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket.
Baczoni Dorottya, intézetünk igazgatója és Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze beszélgetnek az első világháborúról és Ady Endre azt ábrázoló háborúellenes költészetéről. Az első világháború 1914-es kitörésének előzményeiről Balogh Gábor azt mondja: „Itt gyakorlatilag már a legelején el volt döntve, hogy ebből bizony egy nagyobb háború lesz”, de beszél a szarajevói merénylet jelentőségéről is. Az első világégéssel kapcsolatos közkeletű elképzelés, hogy az emberek várták a háborút, amit vendégünk határozottan cáfol, és elemzi, hogy miért alakulhatott ki ez a kép. Ady háborúellenességét igazolva a költőtől hoz idézetet, aki már a szarajevói merénylet után megjósolta az ország jövőjét: „Ha elveszítjük, akkor elvesztünk, mint Magyarország, s szét fognak szaggatni bennünket. Ha megnyerjük, akkor meg egy év múlva német lesz itt nemcsak a katonaság, a vasút, a posta, hanem talán még a közigazgatás is.” Az adásban szó esik az értelmiség szerepéről, a cenzúra működéséről, a háború megjelenéséről a népdalainkban és Ady szerelmes verseiben is. Felmerülnek továbbá olyan fontos kérdések, mint hogy be lehetett-e volna hamarabb fejezni a háborút, és hogy az első világégés milyen új világrendet hozott magával.
