A XX. Század Intézet idén februárban is csatlakozik a Terror Háza Múzeum „Elmondjuk, hogy tudd!” elnevezésű, edukatív programsorozatához. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megtartott rendezvénysorozaton két héten át várjuk mi is a történelem iránt érdeklődő felsős és középiskolás diákokat rendhagyó történelemórák keretében.
Az órákon a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet történészei a második világháború 1945-ös lezárásának 80. évfordulójához kapcsolódva mutatják be azokat a változásokat, amelyek hosszú időn keresztül meghatározták – és számos esetben a mai napig meghatározzák – Magyarország és Európa sorsát. Az előadások keretében a diákok megismerhetik még a háború utáni győztes–vesztes kategorizálás buktatóit, a kommunista hatalomátvétel magyarországi történetét, a szovjet terror dimenzióit, ezen belül a Gulág és a Gupvi táboraiba elhurcolt több mint 700 ezer magyar ember sorsát, a női emancipáció 1945-ben felgyorsuló történetét, a német kérdés 1945 utáni „rendezésének” hátterét, vagy éppen a magyarországi svábok kitelepítésének történetét.
A programokról bővebben:
TÖRTÉNÉSZEINK AZ ALÁBBI TÉMÁKRÓL TARTANAK ELŐADÁST:
Berlin, 1945 – A német kérdés
80 évvel ezelőtt, 1945 elején Berlin romokban hevert: a Harmadik Birodalom összeomlása Németország és egész Európa jövőjét meghatározta. A szovjet csapatok ostroma, Hitler öngyilkossága nemcsak egy háború várva várt végét, hanem egy évtizedeken át tartó megosztottság kezdetét is jelentette.Milyen sors várt Berlin lakosságára? Mit hozott számukra a háború pusztítása és a szovjet csapatok érkezése? Hogyan alakult Németország és Európa jövője a háború után?
Reif Roland, a XX. Század Intézet történészének rendhagyó történelemóráján az érdeklődők megismerhetik, hogy mit jelentett a német kérdés, és hogy hogyan vált Berlin a hidegháború egyik legfontosabb szimbólumává.
Apor Vilmos, a vértanú püspök
80 évvel ezelőtt Boldog Apor Vilmos saját testi épségét nem kímélve védelmezte oltalma alá vett híveit a megszálló szovjet csapatoktól. Vértanúságával nem csak a magyar de a katolikus egyház történetébe is véglegesen beíródott a püspök neve.
Lakházi Ákos, a XX. Század Intézet történészenek Apor Vilmos – a vértanú püspök című rendhagyó történelemóráján Győr püspökének életét, hitvallását és vértanúságáig vezető embermentő tevékenységeit ismerhetik meg a diákok.
Magyar tragédia 1945 – A málenkij robot
A második világháborút követően a szovjet hatóságok magyar civilek százezreit hurcolták kényszermunkára a Szovjetunió területére. A rájuk váró borzalmak „málenkij robot” néven váltak a magyar emlékezet részévé. A túlélők nem beszélhettek a velük történtekről, így szenvedésüket évtizedeken át homály fedte.
Miért alkalmazott a szovjet hadsereg ilyen brutális eszközöket a civil lakossággal szemben? Milyen sors várt az elhurcoltakra a szovjet lágerbirodalomban? Miért kapta az eseménysorozat a „málenkij robot” elnevezést? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ „Magyar tragédia 1945 – a málenkij robot” című rendhagyó történelemóráján Szabó Ferdinánd, a XX. Század Intézet történésze.
RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRÁINK NAPI BONTÁSBAN:
február 18. kedd
13.00 Szabó Ferdinánd: Magyar tragédia 1945 – a málenkij robot
február 19. szerda
14.00 Szabó Ferdinánd: Magyar tragédia 1945 – a málenkij robot
február 20. csütörtök
13.00 Reif Roland: Berlin, 1945 – A német kérdés
14.00 Lakházi Ákos: Apor Vilmos – a vértanú püspök
február 21. péntek
14.00 Reif Roland: Berlin, 1945 – A német kérdés
február 26. szerda
14.00 Szabó Ferdinánd: Magyar tragédia 1945 – a málenkij robot
február 27. csütörtök
11.00 Szabó Ferdinánd: Magyar tragédia 1945 – a málenkij robot
12.00 Reif Roland: Berlin, 1945 – A német kérdés
február 28. péntek
13.00 Reif Roland: Berlin, 1945 – A német kérdés
14.00 Lakházi Ákos: Apor Vilmos – a vértanú püspök
A rendhagyó történelemórákat és a múzeumpedagógiai foglalkozásokat a Terror Háza Múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány fotó- és videostábja rögzíti. A felvételeket a Terror Háza Múzeum honlapján és közösségimédia-felületein felhasználhatja. Tájékoztatjuk továbbá a tisztelt résztvevőket, hogy az esemény sajtónyilvános. A rendezvényen az Alapítvány videostábja, illetve sajtó képviselői – a résztvevők hozzájárulása esetén – interjút készíthetnek. Szíves együttműködésüket köszönjük.
A Terror Háza Múzeum 2008 óta szervez rendhagyó történelemórákat. Az elmúlt 17 év során közel 550 rendhagyó történelemóra valósult meg, több mint 30.000 diák és oktatóik részvételével.
