Szabó Fruzsina Anna: A lovakat lelövik, ugye?

2015.07.13.

Minden érzékszervre ható kiállítás idézi meg az I. világháborút a Várkert Bazárban

Dübörög a Várkert Bazár, egymás sarkát tapodják a kulturális programok. A héten is nyílt nagyszabású tárlat, amely Új világ született – Európai testvérháború 1914–18 címmel az első világháborúval foglalkozik. Hogy mi adja az aktualitást? 100 éve volt egy éve, hogy kitört a nagy háború…

Az első világégés maga alá temette a régi világot. A korszakhatárnak felfogható háború alatt felbomlottak az addig stabilnak gondolt birodalmak, drámaian megváltozott a közgondolkodás és a kultúra, következménye egy újabb világégés, majd a hidegháború lett. Európa testvérháborúban vérzett ki, hogy aztán 20. századot az Egyesült Államok és a Szovjetunió uralja.
Az Első Világháború Centenáriumi Emlékbizottság által támogatott, a XX. Század Intézet szakmai szervezésében született tárlat közel hatszáz négyzetméteren vezeti végig a látogatókat a boldog békeidőktől a háborús lelkesedésen át a keserű kiábrándultságig.
Az első terem fotókkal, videómontázzsal emlékezik meg a háborút megelőző önfeledt békeidőkről. A háborúba lépés első lelkes illuzórikus napjait, a gyors, győztes háború reményét a daliás, díszes huszár jeleníti meg, a vele szemben álló gázálarcos ló, sisakos, egyszínű, szürke egyenruhás lovasa a modern, apokaliptikus összecsapásokra utal.
A totális pusztítást a gőzölgő, fekete mocsár szimbolizálja. Az installáció érdekessége, hogy hazánkban eddig még nem használt eljárásnak köszönhetően, agyunkat, képzeletünket szúrós szagok is befolyásolják, amiket egy parfümőr alkotott.
A mocsár után a „vágóhídra” léphetünk be, ami az első világháború brutális mészárlását jelképezi. Itt mutatják be az új orvosi eljárások fejlődését, de itt láthatjuk az állatok hadicélú bevetésének installációját is.
A másfél évig tervezett tárlaton komoly hangsúlyt kapott a nők és a család szerepének teljes megváltozása. A háború kezdetével az addig is választójogot követelő nők mögé olyan társadalmi valóság szerveződött, ami megkerülhetetlenné tette gazdasági szerepvállalásuk kiterjesztését, a nők társadalmi helyzetének újragondolását.
A „mozgósítás terme” a frontra vonulás pillanataira emlékezik. A települések különböző harangjainak mása felidézi azt az időszakot, amikor egy-egy település számára oly’ fontos tárgyakból ágyút készítettek.
A lövészárokhoz lépve kellemetlen ammónia szag csapja meg az érdeklődőt, ugyanis szaglásra ható effekttel tették teljesebbé az élményt a kiállítás tervezői. A lövészárok réteges ötletét egy háborús emlékirat adta. Megrázó installáció a három méteres falból rétegesen kilógó csizmák, sisakok és egyéb használati tárgyak sora.
A front bemutatása az egyik legérdekesebb része a kiállításnak, mert amellett, hogy különféle ágyúkkal találkozunk, eddig még nem publikált fotókat nézhetünk végig a falon sokszoros nagyításban.
A propagandával szembesülve összehasonlíthatjuk a két szemben álló fél, az Antat és a Központi hatalmak plakátjait. Azokat elnézve érdekes eredményre jutunk: a későbbi győztes efféle hadviselése sokkal agresszívebb és félelmetesebb volt. 1914 és 1918 között csak Nagy- Britanniában több, mint kétszáz plakátot terveztek, amelyekkel elkezdődött Németország démonizálása.
A kiállítás végén szembenézhetünk a veszteségekkel. A tükrös teremben 28 hős magyar katona síremléke látható, rajtuk haláluk körülményeivel, de itt találjuk a hősök csarnokát is, ahol 320 fotó idézi meg a magyar hősöket.

Forrás: nullahathegy.hu, 2015.07.11.