Az esemény elsődleges célja az volt, hogy a nemzeti tragédiák emlékmegőrzését segítő oktatás, tanári továbbképzés elindítása kapcsán felhívja a figyelmet az 1944-45-ös délvidéki vérengzések méltó emlékezetének fontosságára. Az előadók között mások mellett ott volt B. Varga Judit, a Terror Háza Múzeum történész-muzeológusa, aki gyakorlati tanácsokkal szolgált az érdeklődő tanárok számára.
„Azért hívtuk meg a magyar és történelem szakos tanárokat, hogy ők később majd a diákjaikkal kimenjenek a helyszínre (a 44-es parcellába), hogy a helyszínen is tartsanak órát” – mondta el Bogner István, Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke, akinek édesapja maga is a vérengzések áldozata lett. Hangsúlyozta: fontos, hogy a diákok számára valóban átélhetővé váljon a történelem.
B. Varga Judit Eltitkolt nemzeti tragédiáink oktatásának módszertana és a kommunista bűnök oktatásának módszertana címmel tartott előadást. A Terror Háza Múzeum történész-muzeológusa a történelemtanítás fontosságára hívta fel a figyelmet. „Egy ilyen 20. század után muszáj megérteni, hogy mi történt és miért úgy reagálnak ma az emberek, akár családon, rokonságon, baráti körön belül, akár a szélesebb közéletben, ahogy”, hozzátéve: nem szabad elfelejteni, hogy a most még gimnazista korú fiatalok hamarosan választópolgárokká válnak. B. Varga Judit arról is beszélt: A délvidéki véres eseményekről folyamatosan zajlanak kutatások, ez elsősorban a Magyar-Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság feladata, amely szorosan együttműködik a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvánnyal.
A program részeként A második világháború ártatlan áldozatai című vándorkiállítást is megnyitották. A tárlatot bemutató Cseresnyés Magdolna, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944–45 Alapítvány vezetője kiemelte: még mindig nem tudunk eleget az áldozatokról. „Semmit nem tudunk például a délvidéki apácákról. Minden faluban, minden községben volt egy-egy apácarend, apácazárda, mégsem mérte fel még senki az ottani áldozatok számát. Hova tűntek az apácák Délvidékről?” – mutatott rá.
A nap folyamán Paskó Csaba atya, Kelebia plébánosa, a szabadkai bazilika karnagya, a Vajdasági Pax Romana elnöke moderálásával egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, ahol a felszólalók – köztük B. Varga Judit – kiemelték a történelem pontos ismeretének szükségességét, valamint a magyar identitásképző történelmi események tanításának fontosságát.
Az esemény végeztével a résztvevők a zentai úti 44-es parcellába mentek, ahol Bogner István beszélt az áldozatokról. Szabadka Város Kegyeleti Bizottságának elnöke elmondta: a vak bosszú és gyűlölet egyetlen korosztályt sem kímélt meg, amit jelez, hogy a vérengzéseknek 57 húsz év alatti fiatal is áldozatává vált. Hozzátette: Az emlékfalon elhelyezett táblákon 852 név áll, de még 158 további áldozatról tudnak Szabadka vonatkozásában. Az esemény végén B. Varga Judit a Terror Háza Múzeum koszorúját is elhelyezte a parcellában található Vergődő madár szobránál.
A Vajdasági Pax Romana és a Magyar Nemzeti Tanács társszervezésében megvalósult rendezvényen összesen 47 általános, középiskolai történelem és magyar szakos tanár vett részt szerte a Délvidékről – érkeztek oktatók többek között Szabadkáról, Zentáról és Magyarkanizsáról is. Az eseményen jelen volt Kalmár Ferenc, a magyar-magyar kapcsolatok miniszteri biztosa, valamint a Szent György Lovagrend több magyarországi és helyi képviselője.
