Ismét megjelent a brit történész nagysikerű munkája, amely átfogó képet ad a huszadik századról.
A hazánkban is közismert szerző negyven, korábban megjelent könyvének tapasztalatait sűrítette bele A modern korba. Történészi, politikai, művelődéstörténeti, szociológiai és irodalmi művek százainak lenyomata van jelen ebben a kézikönyvként is használható vaskos kötetben. Mint azt a szerző magyar kiadáshoz készült előszavában írja: „a jövő mindig rejtély marad, ezért semmit sem szabad elfelejtenünk abból, amire e század tanított bennünket.”
Johnson magyarázatában a modern kor az első világháború után, az 1920-as években kezdődött, amikor Einstein relativitáselmélete felforgatta a világot. A haladás évszázada a technikát helyezte a vallások helyébe és „erre az expresszvonatra szabadjegyet kapott minden igazi és álpróféta, ártatlan álmodozó és veszélyes fantaszta.”
A modern kor részletesen elemzi a század meghatározó eseményeit, különös tekintettel a totalitárius államok működésére, a bolsevik és a fasiszta típusú államrend kialakulására. Johnson nem szűkíti vizsgálódásait Európára: külön elemzést szentel az Egyesült Államoknak, európai politikában játszott szerepének, de természetesen az afrikai, vagy az ázsiai változások sem maradnak ki munkájából.
A modern kor információgazdag, stílusa révén mégis élvezetes, emészthető olvasmány. Aki ezt a művet türelmesen és figyelmesen végigolvassa, talán felelősségteljesebben fog viszonyulni a huszonegyedik századhoz.
