Visszatérés a Holdra

A holdra szálláshoz vezető úton az emberiség 55 évvel ezelőtt tette meg az első lépést, amikor a Kennedy űrközpontból, 1968. december 21-én elstartolt az Apollo-8, Frank Borman, James Lovell és William Anders űrhajósokkal. Három nappal később, december 24-én, a Hold felszínéről és a távolban feltűnő Földről érkező első felvételeket a televízió képernyőjén keresztül közel egymilliárd ember láthatta. Ezzel a küldetéssel az Egyesült Államok gyakorlatilag megnyerte az űrversenyt a szovjetekkel szemben, mellyel J. F. Kennedy álmát is sikerült megvalósítani. Napjainkban azonban újabb szakaszába érkezett a nagyhatalmak közötti versengés a világűr feletti hegemónia biztosításáért.

A Föld felkelte a Holdról az Apollo-8 fedélzetéről

1961. május 25-én John F. Kennedy[1] elnök a Kongresszus előtt elmondott beszédében azt a célt tűzte ki az amerikai nemzet számára, hogy az évtized vége előtt embert juttassanak fel a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozzák a Földre.[2] Kennedy álmát még a ’60-as évtized vége előtt sikerült megvalósítani, Neil Armstrong első emberként léphetett a Holdra. Az Apollo-program keretében összesen tizenkét ember hagyta lábnyomát a Hold felszínén, ami az emberiség egyik legfontosabb mérföldkővének számított.[3] Az 1972-ben véget ért program egyben azt is jelentette, hogy az Egyesült Államok legyőzte a Szovjetuniót az űrversenyben. A hidegháborút követő időszakban az Egyesült Államok továbbra is elsőbbséget élvezett az űrkutatásban, immár azonban korábbi ellenfelével együttműködve. 2003. október 15-én megváltozott a helyzet, amikor a Sencsou-5 fedélzetén az első kínai ember megkerülte a Földet. Ezzel újabb fejezetéhez érkezett a nagyhatalmak közötti versengés a világűr feletti hegemónia biztosításáért.[4]

Apollo 8

1968 az egyik legzaklatottabb év volt az Egyesült Államok történetében: az emberek a televízió képernyőjén keresztül láthatták a Vietnámból érkező felvételeket, Martin Luther King és Robert F. Kennedy meggyilkolását, illetve a demokraták chicagói jelölőgyűlésén történt összecsapásokat. Ezek az események a végletekig megosztották az amerikai társadalmat, mindeközben három bátor férfi az emberiség történetének legnagyobb utazására készült. Az amerikai hírszerzés által megszerzett információk alapján a szakértők úgy vélték, hogy a Szovjetunió még az év vége előtt embert küldhet a Holdhoz. Ezt arra a feltételezésre alapozták, hogy a szovjetek által felbocsátott Zond űrszondák a Hold-utazáshoz épített Szojuz űrhajókhoz hasonlítottak. A Zond-4 márciusi repülése után úgy gondolták, hogy a szovjetek képesek lesznek embert küldeni a Holdhoz, ezért nyomást helyeztek a NASA vezetésére.[5]

Az Apollo-8 legénysége

Az Apollo-1 katasztrófája[6] óta emberekkel történő űrrepülésre nem került sor. A NASA illetékesei kikötötték, hogy csak abban az esetben engedélyezik az Apollo-8 küldetését, ha az Apollo-7 repülése sikeres lesz. Az Apollo-7 október 11-én startolt a Kennedy űrközpontból, 11 napos útja alatt sikeresen tesztelték a katasztrófa miatt áttervezett parancsnoki kabint, így elhárult az utolsó akadály is az emberiség legnagyobb kalandja előtt. Az utazás egy addig „ismeretlen tartományba” vezetett, ezért az Apollo-8 legénységét párhuzamba állíthatjuk Vasco Da Gamával, Marco Polóval vagy Kolumbusz Kristóffal.

A történelmi útra 55 évvel ezelőtt került sor. 1968. december 21-én a Kennedy űrközpontból startolt az Apollo-8, fedélzetén három űrhajóssal: Frank Bormannal[7], James Lovell Jr.-ral[8] és William Anderssel[9]. Az indulást követően az űrhajó hamarosan föld körüli pályára állt, és megkezdték az utolsó ellenőrzéseket, mielőtt tovább indultak volna a Hold felé. Három órával a start után megkezdték a TLI[10] végrehajtását, első alkalommal ember vezette űrhajóval. A manőver sikerétől függött az egész Hold-program sikeressége, mivel más megközelítési módszert nem tartottak kivitelezhetőnek. A rakéta harmadik fokozatának begyújtásával az űrhajó sikeresen elhagyta a földi pályát, és elindult a Hold irányába. A három napos utazás során az asztronauták több alkalommal is élő televíziós bejelentkezést hajtottak végre, melyet szinte az egész világ követett. Ez alól a Szovjetunió jelentett kivételt, ahol a tévé nem számolt be az Apollo-8 útjáról. Moszkvában a Központi Kutató Intézet egyik helyiségében sikerült a mérnököknek kábeltévét kiépíteniük, aminek segítségével a beavatottak megnézhették a világűrből érkező tévéadásokat. A helyiségben tartózkodók között feltűnt Dimitrij Usztyinov[11], Viktor Litvinov[12] és Borisz Csertok[13], akik a szovjet űrprogram meghatározó személyiségei voltak. A start pillanatától követték az amerikai űrhajó útját, majd Usztyinov a következőt vetette oda: „Milyen módon válaszolunk az amerikaiaknak? (…) Találják ki és meséljék el nekem mit kívánnak tenni.”[14] A szovjetek ekkor még nem tesztelték az N-1 rakétájukat, így nem tudhatták, hogy képesek lennének-e embert küldeni a Holdra.

Az Apollo-8 űrhajó december 23-a délutánján átlépett egy határt, amire még nem került sor az emberiség történetében. 55 ezer kilométer távolságra a Holdtól az űrhajó elhagyta a Föld gravitációs mezőjét, és belépett a Hold tömegvonzásába. A küldetés legnehezebb része ekkor következett, ugyanis Hold körüli pályára kellett állni úgy, hogy közben fél órán keresztül nem volt rádiós kapcsolat az űrhajó és az irányítóközpont között. A manőver sikeres volt, így 1968 karácsonyán az Apollo-8 megérkezett a Holdhoz. A televízió képernyőjén keresztül közel egymilliárd ember láthatta a világűrből érkező első felvételeket a Hold felszínéről, illetve a távolban feltűnő Földről. Miközben az emberek a közvetítést figyelték, az űrhajósok a Teremtés könyvéből olvastak fel, ami karácsony napján még jobban fokozta az érzelmeket. Az Apollo-8 tízszer kerülte meg a Holdat, mielőtt újra pályamódosítást hajtottak végre, és elindult vissza a Földre. A három űrhajós azonnal sztárrá vált, a Time magazin az év embereinek választotta őket, és felkerültek a címlapra. Hazaérkezésük után New Yorkban felvonulást rendeztek tiszteletükre, mint egykor John Glennek és majd az Apollo-11 legénységének.

Ezzel a küldetéssel az Egyesült Államok gyakorlatilag megnyerte az űrversenyt. Bár 1969-ben a szovjetek megkezdték az N-1 elnevezésű holdrakétájuk tesztelését, az totális kudarcot vallott, így amikor az Apollo-11 július 20-án landolt a Nyugalom-Tengerén, az amerikaiak kijelenthették, hogy megvalósították Kennedy vízióját.[15]

Artemis II

Az Egyesült Államok az Apollo-programot követően az űrrepülőgép fejlesztésére fordította tudományos és gazdasági kapacitását. 1981-ben startolt az űrrepülőgép, amellyel a szovjetek nem tudták felvenni a versenyt. A szovjetek Burán[16] űrrepülőgép projektje sosem jutott el olyan szintre, mint az amerikaiaké. Az amerikaiak az űrrepülőgépeket 2011-ben küldték nyugdíjba, ettől kezdve egy újgenerációs rakéta és űrhajó család kifejlesztésén dolgoztak a NASA szakemberei az űriparág szereplőivel.

Az Artemis-I az ember által épített űrhajó, ami a legtávolabb jutott el.

Az amerikai külpolitikában beálló változás következményeként újabb hidegháború látszik körvonalazódni, ezúttal az Egyesült Államok és Kína között. A két ország vetélkedése nem korlátozódik kizárólag a csendes-óceáni térségre: még a világűrben is érzékelhető. Mindkét fél célja a Hold elérése, és ott állandó emberi jelenlétet biztosító űrállomás felépítése.[17] A kínaiak jelenleg az oroszoktól kapott technológiát használják és fejlesztik tovább, az amerikaiak viszont egy teljesen új hordozórakétát (SLS)[18] és űrhajót (Orion) építettek meg. Az űrrepülőgép programhoz hasonlóan fontos szempont volt az újrafelhasználhatóság a költséghatékonyság miatt.

Az új Hold-Mars program az Artemisz[19] nevet kapta. Az Artemis-I startjára hosszas csúszások után 2022. november 16-án került sor.[20] A 25 napos küldetés legfontosabb feladata az volt, hogy teszteljék az Orion űrhajót. A küldetés során három dolgot vizsgáltak a NASA mérnökei: a hőpajzs működését, az űrhajó rendszereit működés közben és az űrhajó újrahasznosítását a visszatérés után. Az Artemis-I küldetése során közel 48 ezer kilométerrel jutott messzebbre a Holdtól, eddig legtávolabb az Apollo-13 jutott el.

Az Artemis-II legénysége

A megszerzett adatok feldolgozása jelenleg is tart, de a NASA 2023. április 3-án bemutatta az Artemis-II legénységét, akik arra készülnek, hogy megismételjék az Apollo-8 legénységének történelmi útját. A legénység összetétele leképezi azokat a társadalmi változásokat, amik végbementek az elmúlt 55 évben az Egyesült Államokban. Reid Wiesman parancsnoknak ez lesz a második utazása a világűrben, korábban 165 napot tartózkodott a nemzetközi űrállomáson. Victor Glover pilóta lesz az első afro-amerikai, Christina Hammock Koch az első női, Jeremy Hansen pedig az első kanadai asztronauta, aki eljut a Holdhoz.

A közel 10 napos küldetés programja szinte teljesen azonos lesz az Apollo-8 útjával, ezzel kívánják előkészíteni az Artemis-III küldetést, melynek célja, hogy ismét ember lépjen a Hold felszínére, ami a jelenlegi tervek szerint 2025 decemberében esedékes.

Konklúzió

Az Apollo-8 küldetésének célja az volt, hogy az amerikaiak bármi áron megelőzzék a szovjeteket. A küldetés teljes sikerrel zárult és bebizonyította, hogy az Egyesült Államok rendelkezik a megfelelő technológiával a Holdra szállás megvalósításához. A Szovjetunió vezetői ezek után letettek a Holddal kapcsolatos terveikről, és nekiláttak az ígéretesebb űrállomás-program megvalósításához, amiben versenyelőnyben voltak. A hidegháborút követően a két ország viszonyának normalizálódása elvezetett ahhoz, hogy az amerikaiak használhatták az orosz Mir űrállomást. Az űrrepülőgép program befejezése után pedig az oroszok szállították az amerikai űrhajósokat a nemzetközi űrállomásra.

Napjainkban az amerikaiak, az oroszok és a kínaiak a Hold felszínének elérését nevezték meg fő céljukként. Jelen pillanatban az amerikaiak rendelkeznek a szükséges tapasztalattal, technológiával és gazdasági háttérrel egy ilyen jellegű projekt kivitelezéséhez. Az oroszok az ukrajnai invázió miatt ebből a versenyből, ha nem is azonnal, de kiszálltak. Kína viszont, hogy technológiai, gazdasági és társadalmi fölényét bizonyítsa, továbbra is mindent megtesz, hogy embert küldjön a Holdra, hosszútávon pedig egy állandó bázist akarnak létrehozni. A NASA Artemisz programjának a célja nem csak a Holdra szállás, hanem tovább kívánnak menni a Marsra. Ennek a költségeit jelenleg nem tudjuk meghatározni, így az is lehet, hogy hosszú távon nem a versengés, hanem az összefogás kerül előtérbe a nagyhatalmak között.

Ezek az elképzelések egy sor új dolgot vetnek fel, hiszen az 1960-as évek óta nincsen igazán szabályozva a világűrben való tevékenység. A Hold ásványkincseinek jövőbeni kitermelése miatti állandó emberi jelenlét felveti azt kérdést, hogy egy ország birtokolhat-e területeket vagy sem égi kísérőnkön?

Apor Attila

Felhasznált irodalom:

Fekete Rajmund: Az amerikai álom (vége). John F. Kennedy. Budapest, 2023.
Kennedy, John F.: Excerpt from an Adress Before to Joint Session of Congress. 1961. május 25. https://www.jfklibrary.org/learn/about-jfk/historic-speeches/address-to-joint-session-of-congress-may-25-1961 (A letöltés ideje: 2023. június 10.)
Kranz, Gene: Houston baj van! Akik felmentek a Holdra… és akik visszahozták őket. Budapest, 2019.
Karen, Northon: NASA Unveils Sustainable Campaign to Return to Moon, on to Mars. 2018. https://www.nasa.gov/feature/nasa-unveils-sustainable-campaign-to-return-to-moon-on-to-mars (A letöltés ideje: 2023. június 10.)
Kluger, Jeffrey: Apollo 8. The Thrilling Story of the First Mission to the Moon. New York, 2017.
– NASA: Artemis I press kit. https://www.nasa.gov/specials/artemis-i-press-kit/ https://www.nasa.gov/specials/artemis-i-press-kit/ (A letöltés ideje: 2023. június 3.)
Wong, Michael: 50 years ago: Zond 4 launched successfully. 2018. https://www.nasa.gov/feature/50-years-ago-zond-4-launched-successfully/ (A letöltés ideje: 2023. június 6.)

Videók

Félmúlt – Űrverseny 2.0. A XX. Század Intézet beszélgetéssorozata. https://www.youtube.com/watch?v=IJMJDXB5DRg (A letöltés ideje: 2023. június 7.)
Discovery Channel: When we left Earth: The NASA Missions (Blu-ray) 2008.

Lábjegyzetek:

[1] John F. Kennedy (1917–1963): Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke volt 1961 és 1963 között. 1963. november 22-én a texasi Dallasban merénylet áldozata lett.
[2] Excerpt from an Address Before a Joint Session of Congress, 1961. május 25. https://www.jfklibrary.org/learn/about-jfk/historic-speeches/address-to-joint-session-of-congress-may-25-1961
[3] Apollo-program: Az Egyesült Államok harmadik, emberrel végrehajtott űrrepülő programja volt 1967 és 1972 között. A program keretében járt az első ember a Hold felszínén 1969 júniusában.
[4] Félmúlt – Űrverseny 2.0. A XX. Század Intézet beszélgetéssorozata, 2021. december 1.
[5] Wong 2018.
[6] 1967. január 29-én egy teszt során kigyulladt a parancsnoki kabin és a benne tartózkodó három űrhajós: Gus Grissom, Ed White és Roger Chaffee életét vesztette.
[7] Frank Borman (1928– ): A West Pointi katonai akadémián végzett, amerikai űrhajós. A Gemini-7 és Apollo-8 űrhajóval repült a világűrbe. A Hold túlsó oldalán krátert is elneveztek róla.
[8] James Lovell Jr. (1928– ): Berepülő pilóta, űrhajós. A Gemini-7, Gemini-12, Apollo-8 és Apollo-13 űrhajókkal járt a világűrben. A Hold túlsó oldalán krátert neveztek el róla.
[9] William Anders (1933– ): Repülőtiszt, nukleáris mérnök. Az Apollo-8 legénységének a tagja.
[10] Trans-lunar Injection: Rakétahajtóművel végrehajtott pályamódosítás, ami által az űrhajó irányba áll a Hold felé.
[11] Dimitrij Usztyinov (1908–1984): A Szovjetunió marsallja, elévülhetetlen szerepe volt a szovjet űrprogram elindulásában. Brezsnyev a KB titkárává és a PB tagjává teszi, 1976-tól haláláig a Szovjetunió védelmi minisztere.
[12] Viktor Litvinov (1910–1983): Repülőmérnök, nevéhez fűződik a második világháború legismertebb szovjet vadászgépének, az IL-2-nek a tömeggyártása.
[13] Borisz Csertok (1912–2011): Villamosmérnök, a szovjet rakéták irányító rendszerének fejlesztője, a Roszkozmosz vezetője volt 1992-ig.
[14] Kluger 2017: 191.
[15] Fekete 2023: 240–241.
[16] Burán: A Szovjetunió űrrepülőgép programja volt. Az egyetlen repülést 1988. november 15-én hajtották végre a Burán nevezetű űrrepülővel. Pénzügyi okok miatt a programot megszüntették.
[17] Norton 2018
[18] SLS: Space Launch System
[19] Artemisz: Zeusz és Létó gyermeke, Apollón ikertestvére a görög mitológiában. A Hold, a vadászat és az íjászat szűz istennője.
[20] NASA: Artemis I Press Kit